|
Év
1979/december
|
Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
N. N.: Radványi Géza filmográfiája
Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap
Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
Pünkösti Árpád: Márványaink
Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim
László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
Zalán Vince: A skarlát betű
Bikácsy Gergely: Élő erők
Báron György: Hollónegyed
Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
Urbán Mária: A kérdés
Kulcsár Mária: Magánvélemény
Gyárfás Péter: A vad hattyúk
Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
Sólyom András: A forró nyár árnyai
Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
Ökrös László: Októberi esték
Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
Császár István: A kritika ártalmasságáról
Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
DVDGyilkos irodaPápai Zsolt
Not Safe for Work – amerikai, 2014. Rendezte: Joe Johnston. Szereplők: Max Minghella, JJ Feild, Eloise Mumford. Forgalmazó: Universal. 72 perc.
A hazai dvd-kiadást titokzatos irányelvek
szervezik: kortárs klasszikusok tömege marad ki a mozikból, illetve a dvd- és
BluRay-piacról egyaránt, miközben másod- és harmadrangú produkciók sora kap
bebocsáttatást. A Gyilkos iroda
például ilyen film, fogyasztható, de fals thriller, amely nincs ugyan híján
néhány izgalmasabb pillanatnak, végeredményben azonban éppen a feszültségkeltés
frontján vall kudarcot, elsősorban azért, mert Joe Johnston rendező (Jumanji, Jurassic Park III, Amerika
Kapitány) az információadagolásban elemi hibákat vét. Az expozícióban
idegesen kapkod, mintha maga is elveszett volna a különböző nevek és ügyiratszámok
szövevényében, a kifejtés során viszont lomha: vagy kiszámítható fordulatokkal
operál, vagy pedig olyanokkal, amelyek alig következnek az előzményekből. A
direktor a kíméletlen gyilkológéppel szűk helyre összezárt antagonista jól
ismert meséjét mondja fel: a mészárlás terepe ezúttal egy irodaház-labirintus,
ahol a gyógyszeripari lobbi leleplezésén éjszakai műszakban dolgozik néhány
lézengő ügyvéd. A produkció extra tehertétele, hogy a főszereplővel nem könnyű
azonosulni, az viszont a javára írandó, hogy a fehérgallérosok – akik közé az
ügyvédek is beletartoznak – gusztustalanságai kendőzetlenül kerülnek
bemutatásra.
Extrák: semmi.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 237 átlag: 5.68 |
|
|
|
|