|
Év
1979/december
|
Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
N. N.: Radványi Géza filmográfiája
Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap
Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
Pünkösti Árpád: Márványaink
Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim
László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
Zalán Vince: A skarlát betű
Bikácsy Gergely: Élő erők
Báron György: Hollónegyed
Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
Urbán Mária: A kérdés
Kulcsár Mária: Magánvélemény
Gyárfás Péter: A vad hattyúk
Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
Sólyom András: A forró nyár árnyai
Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
Ökrös László: Októberi esték
Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
Császár István: A kritika ártalmasságáról
Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
DVDDaliás időkVarga Zoltán
Magyar, 1984. Rendezte: Gémes József. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 80 perc.
Az 1980-as évek első éveiben a
Pannónia Filmstúdió a közkedvelt sorozatok epizódjaiból összefűzött nagyfilmek
mellett a merész kísérletezések, a formai útkeresés iránt is nyitottnak
bizonyult az egészestés animációk terén. Kovásznai György trendindító, minden
szabályra fittyet hányó 1979-es Habfürdője
után következett Jankovics Marcell látomásos remekműve, a Fehérlófia, majd pedig Nepp József groteszk humort piedesztálra
emelő rajzfilmje, a Hófehér is
megszületett.
Ebbe
a sorba illik Gémes József Daliás időkje
is, Arany János Toldi-trilógiájának
szabad adaptációja, amely nemcsak hazánkban, de világviszonylatban is egyedülálló,
jelentős külföldi díjakkal elismert mű: mintegy három évtizedig az egyetlen
egészestés festmény-animációként hivatkozhattak rá, amely a képzőművészethez
legközelebb álló animáció-típust megkísérli a történetmeséléssel
összeegyeztetni. A festmény-animáció iránti elkötelezettség és az egészestés
film rendezésének tapasztalata vezetett a Daliás
időkhöz: a Pannónia első külföldi nagyjátékfilmes megbízatásának magyar
társalkotójaként a Hugó, a víziló
felett bábáskodott a direktor, egyedi rövidfilmjei pedig – nemzetközileg is
feltűnést keltett, kiváló darabok – a festmény-animáció és a fekete humorra
fogékony, szimbolikus fogalmazásmód összekapcsolásáról tanúskodtak. A fanyar
művészet-kritikaként és világvége-vízióként egyaránt felfogható Koncertissimo, a harmónia megtörésének
ironikus meséjét tálaló Díszlépés,
vagy a halottsiratás társadalmi rítusát fonákjáról láttató Temetés persze nem humorával előlegezi a Daliás időket, sokkal inkább a tömegjelenetek favorizálásával, a
mozgásba hozott tömeggel. Vágtató lovagok, nagyszabású csatajelenetek
szekvenciái szegélyezik a Daliás időket,
melynek a XIX. század végi festészet táblaképeit idéző vizualitása ugyan nem
mindig találja meg a mozgó és a statikus elemek kényes egyensúlyát, miként az
elnagyolt és a részletgazdag ábrázolásmód váltogatása sem feltétlenül előnyös –
a látványalkotás összességében mégis lehengerelheti a nézőt. Noha a főhős
hangkommentárja kíséri a képeket, az eredeti változat még rendhagyóbb lett
volna: csak zenekíséretet terveztek hozzá – a Műsorpolitikai Bizottság azonban
kizárólag szöveggel „emészthetőbbé téve” hagyta jóvá a filmet.
Extrák:
Gémes József animációs rövidfilmjei (Koncertissimo;
Díszlépés; Temetés), továbbá egy interjúfilm a rendezővel (Mestersége: festő, animátor).
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 496 átlag: 5.64 |
|
|
|
|