|
Év
1979/december
|
Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
N. N.: Radványi Géza filmográfiája
Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap
Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
Pünkösti Árpád: Márványaink
Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim
László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
Zalán Vince: A skarlát betű
Bikácsy Gergely: Élő erők
Báron György: Hollónegyed
Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
Urbán Mária: A kérdés
Kulcsár Mária: Magánvélemény
Gyárfás Péter: A vad hattyúk
Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
Sólyom András: A forró nyár árnyai
Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
Ökrös László: Októberi esték
Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
Császár István: A kritika ártalmasságáról
Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
DVDMaraton életre-halálraBata Norbert
Marathon Man – amerikai, 1976. Rendezte: John Schlesinger. Szereplők: Dustin Hoffman, Laurence Olivier, Roy Scheider. Forgalmazó: Paramount. 133 perc. „Biztonságos?” – faggatja a székhez kötözött főhőst leendő kínzója, s ez nem csupán a mit sem sejtő, kiszolgáltatott embernek címezhető, tágabb értelemben egy egész korszak társadalmi horizontja felé mutat. A legendás kérdés – és a publikumot a viszonylag kevés megmutatott erőszakkal is alaposan felzaklató jelenet – a paranoiathriller sűrítményeként fogható föl: a Maraton életre-halálra a hetvenes években felívelő thriller-ciklus egyik eminense, s olyan művekkel karöltve, mint a Magánbeszélgetés, A Keselyű három napja és A Parallax-terv, a (jóllehet nem mindig) ártatlan kívülállókat is felemésztő kémjátszmákról, politikai cselszövésekről s legkivált a mindent behálózó megfigyelésről állít fel nyugtalanító diagnózist. Ebben a világban bárkiről – még a fivérünkről, szeretőnkről is – kiderülhet, hogy hamis képet mutat magáról, s az életünk megmentőjeként fellépő ügynök egy szempillantás alatt a vesztünkre törhet. Szövevényes, földrészeken és korszakokon átívelő bonyodalmakba sodródik a múlt démonaival viaskodó doktorandusz-hallgató (Dustin Hoffman emblematikus szerepe) – a címadó maratoni futás megszállottja –, aki nemcsak eszmeileg, de hús-vér valójában is szembekerül a történelem egyik szörnyetegével, a Mengeléről mintázott, fogorvosi kínzásokban módfelett jártas náci háborús bűnössel (Laurence Olivier kimért, ám vérfagyasztó megformálásában).
Az Éjféli cowboyjal Amerikába érkezett angol direktor, John Schlesinger kiváló filmje műfaji érdemein túl technikatörténeti értelemben is fontos darab. Bár a köztudat a steadicames képalkotás fölavatását hajlamos a Rockyhoz kötni, Garrett Brown találmánya itt debütált – s maga Brown kezelte a testre erősített, stabilizáló-rendszerrel felszerelt kamerát –, a futó és/vagy menekülő főhőst láttató szekvenciákban.
Extrák: semmi.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1067 átlag: 5.54 |
|
|
|
|