KERESÉS

ARCHÍVUM/TARTALOM

LAPOZÓ

Év

1979/december

• Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
• N. N.: Radványi Géza filmográfiája
• Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
• Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
• Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
• Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap

• Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
• Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
• Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
• Pünkösti Árpád: Márványaink
• Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
• Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
• Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
• András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
• Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim

• László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: A skarlát betű
• Bikácsy Gergely: Élő erők
• Báron György: Hollónegyed
• Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
• Urbán Mária: A kérdés
• Kulcsár Mária: Magánvélemény
• Gyárfás Péter: A vad hattyúk
• Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
• Sólyom András: A forró nyár árnyai
• Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
• Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
• Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
• Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
• Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
• Ökrös László: Októberi esték
• Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
• Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
• Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
• Császár István: A kritika ártalmasságáról
• Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
• N. N.: Posta

bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez

DVD

Az erdő foglyai

Géczi Zoltán

Henjel gwa Geuretel – dél-koreai, 2007. Rendezte: Pil-Sung Yim. Szereplők: Jeong-myeong Cheon, Young-nam Jang. Forgalmazó: Cinetel. 117 perc.

A hollywoodi filmipar növekvő elszántsággal fosztogatja a nyugati mesetárat, Az erdő foglyait azonban a nézők szerencséjére másféle tőről metszették. A producervezérelt, az aktuális divatoknak megfelelni kívánó amerikai adaptációktól eltérően Pil-Sung Yim ízig-vérig szerzői filmet forgatott, amely nem csupán kizsákmányolja a klasszikusok mesefiguráit (lásd például A lány és a farkast) és dramaturgiai motívumait, hanem az ázsiai kísértethistóriák elemei mellett eredeti ötleteket is felvonultat. A dél-koreai író–rendező több Grimm-mese elemeit is felhasználta (a koreai cím – Jancsi és Juliska – inkább tekinthető laza hivatkozásnak, mintsem szorosan vett definíciónak), de új keretet fogalmazott meg, és kortárs környezetbe helyezte a szövevényes cselekményt. Szívderítő módon a film esztétikájára éppolyan gondot fordítottak, mint a narratívára: az erdő mélyén rejtőző meseház álommunka volt a díszlettervező számára, a kosztümök nemkülönben kidolgozottak.

Az erdő foglyai explicit módon, de az amerikai mainstream közhelykatalógusától jócskán elrugaszkodva jeleníti meg a Grimm-meséket átszövő horrort: a bizarr és szürreális képek feszültségét színes sütik és pajkos játéktündérek ellenpontozzák, a rémmese látványvilágát gondosan megkomponált képek és szokatlan objektívhasználat határozza meg. Sajnos a párbeszédekre ráfért volna egy forgatókönyvdoktor, a dialógusok lehetnének valamelyest élettelibbek, miként a 117 perces játékidő is hosszabb kicsit az optimálisnál, tíz-tizenöt perccel érdemes lett volna megkurtítani. Ezzel együtt Pil-Sung Yim filmje nagyságrendekkel komolyabb és üdítőbb mesefilm, mint a klasszikus történetek divatosra fazonírozott amerikai változatai; a korongon egy fantáziadús, felnőtteknek készített high concept rémmesét lel a vásárló.

Extrák: előzetes, képgaléria.