|
Év
1979/december
|
Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
N. N.: Radványi Géza filmográfiája
Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap
Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
Pünkösti Árpád: Márványaink
Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim
László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
Zalán Vince: A skarlát betű
Bikácsy Gergely: Élő erők
Báron György: Hollónegyed
Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
Urbán Mária: A kérdés
Kulcsár Mária: Magánvélemény
Gyárfás Péter: A vad hattyúk
Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
Sólyom András: A forró nyár árnyai
Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
Ökrös László: Októberi esték
Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
Császár István: A kritika ártalmasságáról
Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
Mozi51-es bolygóRoboz Gábor
Planet 51 – spanyol-brit, 2009. Rendezte: Jorge Blanco. Írta: Joe Stillman. Zene: James Seymour Brett. Gyártó: Ilion Animation / HandMade Films. Forgalmazó: InterSonic. Szinkronizált. 91 perc.
A bolygónkra ellátogató földönkívüli(ek) közismert sci-fi toposzának segítségével az adott történet szerzője hatásosan szemléltetheti a mást, az idegent szkeptikusan fogadó közösség gyakorta teljesen indokolatlan paranoiáját és korlátoltságát. Ugyanez természetesen igaz a szituációt visszájára fordító alaphelyzetből kiinduló művekre is, így az E.T.-sztorik inverz változataként is felfogható mesékben – egyebek mellett – hasonló didaktikai cél munkál.
Az 51-es bolygó főhőse a Lemnek elkeresztelt kamasz fiú, egy távoli planéta kis zöld lakója, aki éppen megkapta álmai állását a helyi planetáriumban. A fellelkesült kölyöknek azonban sem arra nem marad ideje, hogy megünnepelje a sikert, sem arra, hogy végre randira hívja a kiszemelt lányt, ugyanis az ötvenes évekbeli Amerikáról mintázott kisvárosba váratlan látogató érkezik. Az asztronauta Baker kapitány a felfedezés örömével landol a bolygón, de hamar rá kell jönnie, hogy pontosan az a fajta előítélet fogadja, ami saját fajának is olyan meghatározó tulajdonsága.
Az Ilion animációs stúdió első filmje alapszituációjában ugyan rokona a Battle for Terrának, de a téma zord megközelítése helyett a könnyed hangvételt választja, és megbízhatóan hozza az ismerős figurákat, az enyhén esetlen főhőstől a metsző arcélű tábornokon át a szerethető kisrobotig, és a bonyodalmakat illetően sem játssza ki az elvárásainkat. A Shrek első két részében közreműködő Joe Stillman sajnos igazán parádés ötletek helyett inkább temérdek filmes és más típusú utalással (lásd mindjárt a címet) bélelte ki a szkriptjét, és az aránytévesztés nem segít feledtetni a cselekmény sablonosságát. Ugyanakkor az előítéletet részben a helyi mozifilmek és képregények hatásának tulajdonító felfogás a jellemvonás kártékonysága mellett indirekt módon a fikció véleményformáló erejére is felhívhatja a célközönség figyelmét.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 2134 átlag: 5.48 |
|
|
|
|