KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/november
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Csala Károly: A messzeség – közelről

• Bársony Éva: Maupassant, jutányos áron Útközben
• Almási Miklós: A Holdbeli Öreg Minden szerdán
• Báron György: Kitörés a Vidám Parkba A kis Valentínó
• Faragó Vilmos: Mi bajom a magyar filmmel?
• Bikácsy Gergely: A márvány és az ember
• N. N.: Andrzej Wajda filmjei
• Pap Pál: Varsói beszélgetés Andrzej Wajdával A Márványember magyarországi bemutatója előtt
• Bacsó Péter: Örkény és a Babik-mozgalom Beveztés egy soha el nem készült filmhez
• Örkény István: Babik Forgatókönyv-részletek
• Bacsó Péter: Babik Forgatókönyv-részletek
• Papp Zsolt: Holocaust avagy: a mindennapi élet pszichopatológiája
• Csurka István: Valaki a kamera mögött Családi összeesküvés
• Ablonczy László: Mit ér a film, ha magyar? Beszélgetés Kovács Andrással
FESZTIVÁL
• Iván Gábor: Mi van a szélmalmok mögött? A budapesti holland filmhétről
• Zsugán István: Bolondok, leszbikusok és egy ismeretlen japán Locarno

• Osgyáni Csaba: Mai titkokat felmutatni Beszélgetés Gothár Péterrel
• R. Székely Julianna: Korlátok között, szabadon Portré-vázlatok amatőrfilmesekről
LÁTTUK MÉG
• Urbán Mária: Az elveszett múlt
• Loránd Gábor: Törvénytelen törvény
• Veress József: Ellenségek
• Bende Monika: Dráma a vadászaton
• Gervai András: Az ördög menyasszonya
TELEVÍZÓ
• Honárkay Róbert: A Szentágothai-show Az emberi test és az anatómia
• Pálffy Judit: Öt év, négy film, nulla műsorperc A tévé kísérleti stúdiójáról
• Sík Csaba: Leonardo és Micelangelo a képernyőn
KÖNYV
• Berkes Ildikó: A kortárs filmművészet panorámája
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az utolsó óra

Győrffy Iván

The 11th Houramerikai, 2007. Rendezte: Leila Conners Petersen és Nadia Conners. Írta: Nadia Conners, Leila Conners Petersen és Leonardo DiCaprio. Zene: Jean-Pascal Beintus. Szereplők: Kenny Ausubel, Janine Benyus, Sylvia Earle, Gloria Flora, Michel Gelobter. Gyártó: Appian Way / Greenhour / Tree Media Group. Forgalmazó: Intercom. Feliratos. 92 perc.

 

A segélykiáltásoknak ma már se szeri, se száma a filmes világban: Godfrey Reggio látomásos panorámafilmjeitől, a Qatsi-trilógiától a Föld jelenét és jövőjét boncolgató BBC-sorozatokig komoly piaca van az ökokatasztrófával vagy az emberi nem apokaliptikus válságjelenségeivel foglalkozó szakmunkáknak. Még akkor is, ha eltekintünk a tematikus tévécsatornák kínálta öncélú borzongásserkentőktől és katasztrófa-realityktől. De miben különbözik tőlük Az utolsó óra, ez a velejéig hollywoodi produktum, amelyben Leonardo DiCaprio és Mihail Gorbacsov kéz a kézben igyekszik meggyőzni a 300 milliós szuperhatalom népességét, és másodsorban persze az emberiség 6 milliárdot jócskán meghaladó „maradékát” is: eddig, és ne tovább! Leginkább a szempontok sokféleségében, az egymást kiegészítő gondolatokban, tényekben, javaslatokban, a mohó igyekezetben, hogy közérthető módon sűrítse másfél órába a földtörténet úgymond végzetes utolsó másodperceinek krónikáját. A filmidő kétharmada állapotjelentés (halódó ökoszisztéma, halódó emberiség), utolsó egyharmada alternatíva (gazdasági-kulturális reform, megújuló technológiák) – ez utóbbi önálló filmet érdemelne, ezért csak remélhetjük, hogy lesz folytatás.

Az ilyen típusú dokumentumoknál mindig kényes az egyensúly kép és hang, narráció és illusztráció között. Itt a beszélő fejeké a pálma, Stephen Hawkingtól az onondaga sámánig – ám lenyűgöző archív felvételekkel, mai életképekkel, ritkán előszüremlő szolid háttérzenével körítve. Az utolsó óra hamisítatlan „rábeszélőgép”. De annak igazán elsőrangú.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/03 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9357