KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/november
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Csala Károly: A messzeség – közelről

• Bársony Éva: Maupassant, jutányos áron Útközben
• Almási Miklós: A Holdbeli Öreg Minden szerdán
• Báron György: Kitörés a Vidám Parkba A kis Valentínó
• Faragó Vilmos: Mi bajom a magyar filmmel?
• Bikácsy Gergely: A márvány és az ember
• N. N.: Andrzej Wajda filmjei
• Pap Pál: Varsói beszélgetés Andrzej Wajdával A Márványember magyarországi bemutatója előtt
• Bacsó Péter: Örkény és a Babik-mozgalom Beveztés egy soha el nem készült filmhez
• Örkény István: Babik Forgatókönyv-részletek
• Bacsó Péter: Babik Forgatókönyv-részletek
• Papp Zsolt: Holocaust avagy: a mindennapi élet pszichopatológiája
• Csurka István: Valaki a kamera mögött Családi összeesküvés
• Ablonczy László: Mit ér a film, ha magyar? Beszélgetés Kovács Andrással
FESZTIVÁL
• Iván Gábor: Mi van a szélmalmok mögött? A budapesti holland filmhétről
• Zsugán István: Bolondok, leszbikusok és egy ismeretlen japán Locarno

• Osgyáni Csaba: Mai titkokat felmutatni Beszélgetés Gothár Péterrel
• R. Székely Julianna: Korlátok között, szabadon Portré-vázlatok amatőrfilmesekről
LÁTTUK MÉG
• Urbán Mária: Az elveszett múlt
• Loránd Gábor: Törvénytelen törvény
• Veress József: Ellenségek
• Bende Monika: Dráma a vadászaton
• Gervai András: Az ördög menyasszonya
TELEVÍZÓ
• Honárkay Róbert: A Szentágothai-show Az emberi test és az anatómia
• Pálffy Judit: Öt év, négy film, nulla műsorperc A tévé kísérleti stúdiójáról
• Sík Csaba: Leonardo és Micelangelo a képernyőn
KÖNYV
• Berkes Ildikó: A kortárs filmművészet panorámája
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bal lábam

Hegyi Gyula

 

Az ír film sorsa pontosan jelzi, hogy egy kis nemzet filmművészete nem pusztán a sokat emlegetett nyelvi akadályok miatt kerülhet gettóhelyzetbe. Az írek angolul beszélnek (legalábbis nagyjából...), legjobb íróik az egyetemes angolnyelvű irodalom élvonalába tartoznak, az ír film azonban a világnyelv birtokában is igazi Hamupipőke. 1989-ben az Ír Köztársaságban összesen két hazai filmet mutattak be, és magára erre a tényre is csak azért figyelünk fel, mert a két film egyike az Egyesült Államokban váratlan sikert eredményezett. A Bal lábam című filmet nem fogadták el cannes-i vetítésre, sikertelenül jelölték az Európai Filmdíjra is, és az európai filmesek által gyakran lenézett amerikai kritikusok fedezték fel szívszorító emberi értékeit és tiszta esztétikumát. Ilyen is van: minden előítélet alaptalan.

A történet nyomorék hőse egy dublini katolikus proletárcsaládban nő fel, egyfajta szeretetteljes lenézés, fogyatékosságának szánakozó elviselése közepette. Aztán kiderül róla, hogy bal lábával – egyetlen „működő” végtagjával – tehetségesen fest, sőt, könyvet is ír: olyan társasági és anyagi sikert eredményezve, amelyet proletár környezetében a külsőleg egészségesek sem remélhetnek maguknak. Még csak nem is afféle földi szent, hiúság, féltékenység is dolgozik benne, és rendesen iszik is, mint a legtöbb ír férfiember. A szép és emberi történet nagyon egyszerű eszközökkel elevenedik meg a filmen. Minden érzelgősség nélkül, tisztán és rokonszenvesen. Filmtörténet atlaszunkon újabb fehér folt szűnt meg: az ír filmre is érdemes figyelni. Annyit azért nem árt megjegyezni, hogy az amerikai filmsajtó szerint a Bal lábam olcsó film volt, hiszen csak 3 millió dollárba (jó kétszáz millió forintba) került.

Ez pont annyira olcsó Los Angelesből, mint amennyire drága Budapestről nézve. A film viszont egyszerűen nagyszerű.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/02 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4051