KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/november
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Csala Károly: A messzeség – közelről

• Bársony Éva: Maupassant, jutányos áron Útközben
• Almási Miklós: A Holdbeli Öreg Minden szerdán
• Báron György: Kitörés a Vidám Parkba A kis Valentínó
• Faragó Vilmos: Mi bajom a magyar filmmel?
• Bikácsy Gergely: A márvány és az ember
• N. N.: Andrzej Wajda filmjei
• Pap Pál: Varsói beszélgetés Andrzej Wajdával A Márványember magyarországi bemutatója előtt
• Bacsó Péter: Örkény és a Babik-mozgalom Beveztés egy soha el nem készült filmhez
• Örkény István: Babik Forgatókönyv-részletek
• Bacsó Péter: Babik Forgatókönyv-részletek
• Papp Zsolt: Holocaust avagy: a mindennapi élet pszichopatológiája
• Csurka István: Valaki a kamera mögött Családi összeesküvés
• Ablonczy László: Mit ér a film, ha magyar? Beszélgetés Kovács Andrással
FESZTIVÁL
• Iván Gábor: Mi van a szélmalmok mögött? A budapesti holland filmhétről
• Zsugán István: Bolondok, leszbikusok és egy ismeretlen japán Locarno

• Osgyáni Csaba: Mai titkokat felmutatni Beszélgetés Gothár Péterrel
• R. Székely Julianna: Korlátok között, szabadon Portré-vázlatok amatőrfilmesekről
LÁTTUK MÉG
• Urbán Mária: Az elveszett múlt
• Loránd Gábor: Törvénytelen törvény
• Veress József: Ellenségek
• Bende Monika: Dráma a vadászaton
• Gervai András: Az ördög menyasszonya
TELEVÍZÓ
• Honárkay Róbert: A Szentágothai-show Az emberi test és az anatómia
• Pálffy Judit: Öt év, négy film, nulla műsorperc A tévé kísérleti stúdiójáról
• Sík Csaba: Leonardo és Micelangelo a képernyőn
KÖNYV
• Berkes Ildikó: A kortárs filmművészet panorámája
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Izlandi amazon

Baski Sándor

Kona fer í stríð – izlandi, 2018. Rendezte: Benedikt Erlingsson. Írta: Ólafur Egilsson. Kép: Bergsteinn Björgúlfsson. Zene: David Thór Jónsson. Szereplők: Halldóra Geirharðsdóttir (Halla), Jóhann Sigurdarson (Sveinbjörn), Juan Camillo Roman Estrada (Juan), Jörundur Ragnarsson (Baldvin). Gyártó: Vintage Pictures / Köggull Filmworks / Slot Machine. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 101 perc.

 

Első rendezésével, a Lovak és emberekkel Benedikt Erlingsson a természettel sajátos szimbiózisban élő izlandiak bestiáriumát rajzolta meg. A távolságtartó, fanyar hangvételt második filmjében empatikusabb prizmára cserélte: egy olyan főszereplőt választott, aki ugyan saját környezetében is különcnek számít, de kötődése Izlandhoz nem képezheti vicc tárgyát. Halla, a középkorú énektanár titokban újra és újra szabotálja az izlandi tájon sebként éktelenkedő alumíniumgyár működését. Célja, hogy megakadályozza a kínai befektetők érkezését, akik újabb beruházásokkal tovább veszélyeztetnék a környezetet. A nő számára a dilemmát nem az egyre komolyabb erőkkel felvonuló nyomozóhatóságok jelentik, hanem, ahogy az az ökoterrorizmust taglaló filmekben (Sötét húzások, A Kelet) megszokott, a személyes ambíciók előtérbe kerülése. Értesítést kap róla, hogy négy évvel ezelőtt beadott kérelme alapján örökbe fogadhat egy elárvult ukrán kislányt, ami nyilván gerillakarrierje végét jelentené.

A Lovak és emberekhez hasonlóan a fő attrakciót ezúttal is Bergsteinn Björgúlfsson operatőr lenyűgöző totálképei jelentik, amelyek a képeslap-romantika helyett Halla dühét és motivációját hívatottak alátámasztani. Erlingsson ugyanakkor az abszurd humorról sem mond le, a fajsúlyos témát olyan running gagekkel ellenpontozza, mint a soundtrackről gondoskodó zenészek megjelenítése, vagy a szerencsétlen külföldi turista, akit állandóan letartóztatnak; ők ráadásul később dramaturgiai funkciót is kapnak. Az Izlandi amazon mégis a címszereplő miatt érdemel leginkább figyelmet: Hallával egy olyan öntudatos, erős, és senkivel össze nem téveszthető női hőst teremtett a rendező, aki akkor is alkalmas a példaképszerepre, ha a módszereivel esetleg nem is értünk egyet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018 /10 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13841