KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/november
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Csala Károly: A messzeség – közelről

• Bársony Éva: Maupassant, jutányos áron Útközben
• Almási Miklós: A Holdbeli Öreg Minden szerdán
• Báron György: Kitörés a Vidám Parkba A kis Valentínó
• Faragó Vilmos: Mi bajom a magyar filmmel?
• Bikácsy Gergely: A márvány és az ember
• N. N.: Andrzej Wajda filmjei
• Pap Pál: Varsói beszélgetés Andrzej Wajdával A Márványember magyarországi bemutatója előtt
• Bacsó Péter: Örkény és a Babik-mozgalom Beveztés egy soha el nem készült filmhez
• Örkény István: Babik Forgatókönyv-részletek
• Bacsó Péter: Babik Forgatókönyv-részletek
• Papp Zsolt: Holocaust avagy: a mindennapi élet pszichopatológiája
• Csurka István: Valaki a kamera mögött Családi összeesküvés
• Ablonczy László: Mit ér a film, ha magyar? Beszélgetés Kovács Andrással
FESZTIVÁL
• Iván Gábor: Mi van a szélmalmok mögött? A budapesti holland filmhétről
• Zsugán István: Bolondok, leszbikusok és egy ismeretlen japán Locarno

• Osgyáni Csaba: Mai titkokat felmutatni Beszélgetés Gothár Péterrel
• R. Székely Julianna: Korlátok között, szabadon Portré-vázlatok amatőrfilmesekről
LÁTTUK MÉG
• Urbán Mária: Az elveszett múlt
• Loránd Gábor: Törvénytelen törvény
• Veress József: Ellenségek
• Bende Monika: Dráma a vadászaton
• Gervai András: Az ördög menyasszonya
TELEVÍZÓ
• Honárkay Róbert: A Szentágothai-show Az emberi test és az anatómia
• Pálffy Judit: Öt év, négy film, nulla műsorperc A tévé kísérleti stúdiójáról
• Sík Csaba: Leonardo és Micelangelo a képernyőn
KÖNYV
• Berkes Ildikó: A kortárs filmművészet panorámája
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Robotzsaru 3.

Bíró Péter

Ritkán fordul elő az ilyen filmek esetében, hogy a folytatás jobban sikerülne, mint az első rész. És ekkor még nem beszéltünk ama bizonyos első darabok minőségéről, mivel az végképp használhatatlanná relativizálná az alul- és felülmúlás amúgy sem szigorúan tisztázott fogalmát. Ha a Robotzsaru I. nem volt igazán eredeti, sem ötletét, sem kivitelét tekintve, a harmadik tisztességesen hozza ugyanezt a formát.

Az akció- és érzelemdús film a jövő század Amerikáját vetíti elénk, ahol az Üzlet, a Pénz már odáig vetemedik, hogy százezreket akar kitelepíteni, hogy a felszabadult területen felépítse a tökéletes, nyomor és bűnnélküli várost (lásd: A Pusztító). Túl hidegháborún, oroszokon a szorongás immár új arcot, formát ölt az amerikai film tudatalattijában: a szálak egy nagyon hatalmas, nagyon gonosz japán ember kezében futnak össze. A robotzsaru természetesen a Jó oldalán avatkozik a küzdelembe, és a maga lassú, de kíméletlen módján végül győzedelmeskedik is.

A film egyik gyakran visszatérő konfliktusa abból a kettősségből adódik, hogy a főhős elpusztíthatatlan géptestében emlékező és érző emberi agy működik. Az alkotók egyértelműen és talán kissé egysíkúan azt sugallják, ez szánalomra méltó állapot, nem gondolva azokra a halandókra, akik esetleg sóvárgással tekintenek egy ilyesfajta rozsdamentes, elnyűhetetlen öröklétre.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/05 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1158