KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/október
• Koltai Tamás: Jancsó-breviárium
• N. N.: Jancsó Miklós játékfilmjei
PRO ÉS KONTRA
• Melocco Miklós: Képhalmaz
• Ciment Michel: Jancsó barbár „Rapszódiája”

• Faragó Vilmos: Könycsepp az óhazáért Magyarok a prérin
• Illés Endre: Solitaire és solidaire Az Őszi szonátáról
• Eörsi István: Kérdezők és kérdezettek Térmetszés
• Kaján Tibor: Vukotić a gondolatrajzoló A játék
• Ablonczy László: Ne feledkezzünk meg a szellemi energiákról sem... Beszélgetés Föld Ottóval, a MAFILM igazgatójával
• Gambetti Giacomo: A 77 éves elsőfilmes Római beszélgetés Cesare Zavattinival
• Szalai Györgyi: Ki ismeri Fekete Pétert? Fekete Péter
• Hankiss Elemér: Mit csinálna Maigret Kaliforniában?
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Viva filmművészet! Moszkva
• N. N.: A XI. moszkvai nemzetközi filmfesztivál díjai
• Matos Lajos: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Jerney Judit: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Rózsa János: Díjözön az Arénában Pula

• Gaál István: A római filmfőiskolán Egy vendégtanár jegyzetfüzetéből
• Kristó Nagy István: Disney világa
KÖNYV
• Hámori Ottó: Eleven filmtörténet
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Az első kísértés
• Dániel Ferenc: Gyere, igazodj el
• Gervai András: Az asszony is ember
• Schéry András: Vendégek vadnyugaton
• Loránd Gábor: Szótagrejtvény
• Dániel Ferenc: Visszajelzés
• Fekete Ibolya: A kétbalkezes és az örömlány
• Zalán Vince: Nem féj a feje a harkálynak
• Báron György: A busz
TELEVÍZÓ
• Miklós Pál: Pusztuló műemlékeink nyomában
• Rozgonyi Iván: A dialógustól balra Beszélgetés Bornyi Gyula tévéoperatőrrel
• Békés Tamás: A képernyő – holnap
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Mrs. Ratcliffe forradalma

Donáth Mirjam

Mrs.Ratcliffe's Revolution – brit-magyar, 2007. Rendezte: Bille Eltringham. Írta: Bridget O'Connor és Peter Straughan. Kép: Sean Bobbitt. Zene: Robert Lane. Szereplők: Catherine Tate (Dorothy Ratcliffe), Iain Glen (Frank Ratcliffe), Brittany Ashworth (Alex Ratcliffe), Heike Makatsch (Frau Unger), Jessica Barden (Mary Ratcliffe). Gyártó: Assassin Films / Pioneer Pictures. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 102 perc.

 

Döcögve indul a film Ratcliffék bőröndöktől rogyadozó Moszkvicsával Kelet-Németország felé. A papát, mamát, nővért és nagybácsit a család kicsi kincse mutatja be, hogy azután a kusza rendezői koncepció épp a mesélőt ültesse mellékszereplői kispadra. 1968-at írunk, Mr. Ratcliffe, Yorkshire tisztaszívű irodalomtanára egy szebb, kommunista világ felé kormányozza családját. Ha egy pillanatra fel is merül a kérdés, vajon kinek akad új mondanivalója a témában (Bille Entrighamnak hívják a bátor vállalkozót), a nevettében kétrét görnyedő keletnémet határőr láttán a rosszérzés eloszlik. Vígjátékocska lesz, hátradőlhetünk.

Azután a vörös hajához méltó temperamentumú, hivatásos háztartásbeli, Mrs. Ratcliffe – zseniális karakter Catherine Tate első főszerepéhez – egy másik típusú szovjet gépjárművel áttör a Nyugattól elválasztó szögesdrótkerítésen, mivel úgy érzi, ez a tilalom „nem helyes”. Mi pedig egy nyugodtabb estén úgy kattanunk rá a filmre, mint a tutyimutyi nagybácsi a műlábú szomszédra, az apa a vad-kommunista kartársnőre, a nagylány az ellenállásra, a kislány a besúgásra. Mrs. Ratcliffe pedig terve kivitelezésére, hogy mielőbb visszamenekítse a családját Nyugatra.

Olyan keskeny mezsgyén, olyan jó ritmusban egyensúlyoz sokáig a film sorstragédiák és karikírozás között, hogy akaratlanul is eszünkbe jut Benigni Az élet szépben. Kreatív és jó humorú, úgy nevettet, hogy közben a gyomrunkat feszültség szorongatja, hogy bármikor a szánkra fagyhat az a mosoly. Ez végül a történet háromnegyedénél következik be, leginkább a kimerülő forgatókönyv miatt. A brit mese ugyanis sokkal egyszerűbb, mint a nagy olasz előd. Könnyedén visszabillen vígjátékba, csupán Catherine Tate nagyszerű alakítása tartja a nézőben a lelket meg a ’60-as évek ütemes brit rockzenéje.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/08 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9561