KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/október
• Koltai Tamás: Jancsó-breviárium
• N. N.: Jancsó Miklós játékfilmjei
PRO ÉS KONTRA
• Melocco Miklós: Képhalmaz
• Ciment Michel: Jancsó barbár „Rapszódiája”

• Faragó Vilmos: Könycsepp az óhazáért Magyarok a prérin
• Illés Endre: Solitaire és solidaire Az Őszi szonátáról
• Eörsi István: Kérdezők és kérdezettek Térmetszés
• Kaján Tibor: Vukotić a gondolatrajzoló A játék
• Ablonczy László: Ne feledkezzünk meg a szellemi energiákról sem... Beszélgetés Föld Ottóval, a MAFILM igazgatójával
• Gambetti Giacomo: A 77 éves elsőfilmes Római beszélgetés Cesare Zavattinival
• Szalai Györgyi: Ki ismeri Fekete Pétert? Fekete Péter
• Hankiss Elemér: Mit csinálna Maigret Kaliforniában?
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Viva filmművészet! Moszkva
• N. N.: A XI. moszkvai nemzetközi filmfesztivál díjai
• Matos Lajos: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Jerney Judit: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Rózsa János: Díjözön az Arénában Pula

• Gaál István: A római filmfőiskolán Egy vendégtanár jegyzetfüzetéből
• Kristó Nagy István: Disney világa
KÖNYV
• Hámori Ottó: Eleven filmtörténet
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Az első kísértés
• Dániel Ferenc: Gyere, igazodj el
• Gervai András: Az asszony is ember
• Schéry András: Vendégek vadnyugaton
• Loránd Gábor: Szótagrejtvény
• Dániel Ferenc: Visszajelzés
• Fekete Ibolya: A kétbalkezes és az örömlány
• Zalán Vince: Nem féj a feje a harkálynak
• Báron György: A busz
TELEVÍZÓ
• Miklós Pál: Pusztuló műemlékeink nyomában
• Rozgonyi Iván: A dialógustól balra Beszélgetés Bornyi Gyula tévéoperatőrrel
• Békés Tamás: A képernyő – holnap
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Miss Potter

Parádi Orsolya

Miss Potter – amerikai, 2007. Rendezte: Chris Noonan. Írta: Richard Maltby. Kép: Andrew Dunn. Zene: Nigel Westlake. Szereplők: Renée Zellweger (Beatrix Potter), Ewan McGregor (Norman), Emily Watson (Millie), Barbara Flynn (Helen). Gyártó: Phoenix Pictures / Weinstein Company. Forgalmazó: SPI. Feliratos. 92 perc.

 

Ha a Pán Péter szerzője, a skót Mr. J. M. Barrie különcnek számított gyerekdarabjával, kortársa, Ms. Beatrix Potter kétszeresen is az. A 19. század végének nőideálja azzal töltötte idejét, hogy megfelelő férjet találjon magának, nem az önkifejezés határait tágítgatta, főleg nem mesekönyvet festett. Potter kisasszony a gyerekkori magányt kisállatok rajzolgatásával enyhítette, s ahogy telt az idő, gyűltek a skiccek, a csodálatos akvarellek. Eközben a hölgy kiváló gombaszakértő lett, publikált a spórák csírázásáról és hasonló női dolgokról. Kitartása meghozta gyümölcsét, alig múlt 36 éves, amikor egymásra leltek a nyúltörténetekben későbbi kiadójával, Norman Warne úrral, és igen, a nyúlon túl is. A szülőknek derogált, hogy leányuk egy kereskedőt szeret, de a titkos eljegyzést végül nem miattuk nem követte házasság, hanem mert a fiatalember vészes vérszegénységben elhunyt. Potter első könyve, a Péter nyúl 1902-ben jelent meg, majd az antropomorf állatka történetét még további 22 könyv követte, melyeket gyerekbarát módon, sok illusztrációval, kis méretű könyvecskékben publikált. E művek hallatlanul népszerűek lettek, ráadásul illetlen módon jelentős magánjövedelmet generáltak szerzőjüknek.

Ami a most megvalósult életrajzi filmet illeti, hasonlóan az Én, Pán Péterhez, a Miss Potter is az Opus Magnum megszületésének és kiröppenésének időszakában játszódik. Rendezője a tapasztalt állatfilmes Chris Noonan, aki életre keltette a rajzolt állatfigurákat, puha fényeket, pazar színvilágot és korhű miliőt teremtett, miközben ínyenc módon feltálalta a „lázadó nő dzsungelharca a konvenciók ellen” örök történetét. A remek nyúlpaprikásba csupán két szálka került: a negédes Renée Zellweger és a színészként egyre jobban lecsúszó Ewan McGregor.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/07 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9057