KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/október
• Koltai Tamás: Jancsó-breviárium
• N. N.: Jancsó Miklós játékfilmjei
PRO ÉS KONTRA
• Melocco Miklós: Képhalmaz
• Ciment Michel: Jancsó barbár „Rapszódiája”

• Faragó Vilmos: Könycsepp az óhazáért Magyarok a prérin
• Illés Endre: Solitaire és solidaire Az Őszi szonátáról
• Eörsi István: Kérdezők és kérdezettek Térmetszés
• Kaján Tibor: Vukotić a gondolatrajzoló A játék
• Ablonczy László: Ne feledkezzünk meg a szellemi energiákról sem... Beszélgetés Föld Ottóval, a MAFILM igazgatójával
• Gambetti Giacomo: A 77 éves elsőfilmes Római beszélgetés Cesare Zavattinival
• Szalai Györgyi: Ki ismeri Fekete Pétert? Fekete Péter
• Hankiss Elemér: Mit csinálna Maigret Kaliforniában?
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Viva filmművészet! Moszkva
• N. N.: A XI. moszkvai nemzetközi filmfesztivál díjai
• Matos Lajos: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Jerney Judit: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Rózsa János: Díjözön az Arénában Pula

• Gaál István: A római filmfőiskolán Egy vendégtanár jegyzetfüzetéből
• Kristó Nagy István: Disney világa
KÖNYV
• Hámori Ottó: Eleven filmtörténet
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Az első kísértés
• Dániel Ferenc: Gyere, igazodj el
• Gervai András: Az asszony is ember
• Schéry András: Vendégek vadnyugaton
• Loránd Gábor: Szótagrejtvény
• Dániel Ferenc: Visszajelzés
• Fekete Ibolya: A kétbalkezes és az örömlány
• Zalán Vince: Nem féj a feje a harkálynak
• Báron György: A busz
TELEVÍZÓ
• Miklós Pál: Pusztuló műemlékeink nyomában
• Rozgonyi Iván: A dialógustól balra Beszélgetés Bornyi Gyula tévéoperatőrrel
• Békés Tamás: A képernyő – holnap
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Flyboys

Köves Gábor

Flyboys – amerikai, 2006. Rendezte: Tony Bill. Írta: Phil Sears, Blake T. Evans, David S. Ward. Fényképezte: Henry Braham. Zene: Trevor Rabin. Szereplők: James Franco (Blaine Rawlings), Jean Reno (Thenault kapitány), Jennifer Decker (Lucienne), Martin Henderson (Reed Cassidy). Gyártó: MGM. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 139 perc.

 

Erős a gyanúnk, hogy nem a hatalomvágytól fűtött politikusok, hanem dörzsölt hollywoodi producerek találták ki az első világháborút. Tony Bill nosztalgikus akciófilmje legalábbis ezt az összeesküvés-elméletünket erősíti. Mintha ez az egész, világra szóló felfordulás azért lett volna kitalálva, hogy néhány jól fésült amerikai hős bőrkabátba öltözhessen, és a pilótafülkék magasából, rosszul imitált géppuskaropogások sűrűjében villanthassák felénk világhódító mosolyukat. Persze Tony Bill is igaz történetet árul, ennyi erővel azonban azt is állíthatná, hogy a Csillagok háborúja is megtörtént eseményen alapul. Ahogy lehet hinni a jedik létezésében, úgy akár azt a gondolatot is magunkévá tehetjük, hogy az első világháború valójában nem volt más, mint néhány karcolással járó, kalandos osztálykirándulás, melynek résztvevői (egy csapat amerikai legény) számháború helyett pilótásdit játszottak. Ami egyébként a pilótajátékot illeti, ezen a téren valóban kitett magáért az amerikai kontingens, mintha csak megérezték volna, hogy legfőbb ellenségüket nem a német vadászgépek pilótáiban, hanem a forgatókönyvben kell keresniük. Ráadásul a légicsaták eminens kivitelezésével egy nagyon is haladó hagyomány részeseivé váltak, az efféle háborús mulatságok ugyanis már Hollywood hőskorában egyfajta beavatási szertartásnak, a rendezői férfiasság bizonyításának számítottak. William A. Wellman 1927-es Wingsének bemutatása óta folyik az egymásra licitálás légügyekben, melyet talán a Scorsese Aviátorjában is megörökített Howard Hughes tekintett leginkább szívügyének. Sajnos a Flyboys készítőinek nemcsak Hughes dollármilliókat felemésztő szuperprodukciójának, A pokol angyalainak emlékezetes Zeppelin-attakját, hanem az 1930-ban bemutatott film hamis romantikáját is sikerült lemásolniuk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/12 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8817