KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/október
• Koltai Tamás: Jancsó-breviárium
• N. N.: Jancsó Miklós játékfilmjei
PRO ÉS KONTRA
• Melocco Miklós: Képhalmaz
• Ciment Michel: Jancsó barbár „Rapszódiája”

• Faragó Vilmos: Könycsepp az óhazáért Magyarok a prérin
• Illés Endre: Solitaire és solidaire Az Őszi szonátáról
• Eörsi István: Kérdezők és kérdezettek Térmetszés
• Kaján Tibor: Vukotić a gondolatrajzoló A játék
• Ablonczy László: Ne feledkezzünk meg a szellemi energiákról sem... Beszélgetés Föld Ottóval, a MAFILM igazgatójával
• Gambetti Giacomo: A 77 éves elsőfilmes Római beszélgetés Cesare Zavattinival
• Szalai Györgyi: Ki ismeri Fekete Pétert? Fekete Péter
• Hankiss Elemér: Mit csinálna Maigret Kaliforniában?
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Viva filmművészet! Moszkva
• N. N.: A XI. moszkvai nemzetközi filmfesztivál díjai
• Matos Lajos: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Jerney Judit: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Rózsa János: Díjözön az Arénában Pula

• Gaál István: A római filmfőiskolán Egy vendégtanár jegyzetfüzetéből
• Kristó Nagy István: Disney világa
KÖNYV
• Hámori Ottó: Eleven filmtörténet
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Az első kísértés
• Dániel Ferenc: Gyere, igazodj el
• Gervai András: Az asszony is ember
• Schéry András: Vendégek vadnyugaton
• Loránd Gábor: Szótagrejtvény
• Dániel Ferenc: Visszajelzés
• Fekete Ibolya: A kétbalkezes és az örömlány
• Zalán Vince: Nem féj a feje a harkálynak
• Báron György: A busz
TELEVÍZÓ
• Miklós Pál: Pusztuló műemlékeink nyomában
• Rozgonyi Iván: A dialógustól balra Beszélgetés Bornyi Gyula tévéoperatőrrel
• Békés Tamás: A képernyő – holnap
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Rövid hírek

N. N.

 

78 éves korában elhunyt Wolfgang Staudte, a háború utáni másfél évtizednek Helmuth Kautner mellett legjelentősebb német rendezője. 1945-től 53-ig az NDK-ban, azóta a Német Szövetségi Köztársaságban élt és dolgozott. A magyar közönség majdnem minden főbb alkotását láthatta. Emlékezetes művei A gyilkosok köztünk vannak (1946), Az alattvaló (1951), Jelzőtűz (1954), Kose Bernd (1956), A búcsú (1960), Asszonyok, faluja Herrenpartie (1964).

 

*

 

1983. november 11-én Londonban meghalt Jerzy Lipman. 61 éves volt. Lipman az 1956 utáni lengyel filmművészet legnagyobb hatású, iskolateremtő operatőre volt. Különösen Andrzej Wajda életművéljen felmérhetetlen a hatása. Ő fényképezte A mi nemzedékünket, a Csatornát, a Légiót. A fekete-fehér operatőri munka mestere volt, de Wajda első színesfilmjében (Lotna) is rendkívül értékeset alkotott. Más lengyel rendezők, így Munk, Kawalerowicz és Polanski mellett is dolgozott. 1969 óta Londonban élt.

 

*

 

44 éves korában meghalt Zygmunt Samosiuk. Wajda „második rendezői korszakának” operatőre. Az ő nevéhez fűződik a Légyfogó, a Tájkép csata után és a Nyírfaliget, de egyik operatőre volt az Ígéret földjének is.

 

*

 

Nyolcvanéves korában elhunyt Grigorij Alekszandrov szovjet filmrendező. A szovjet zenés vígjáték megteremtője, Alekszandrov, eredeti nevén Grigorij V. Mormonyenko 1903-ban született Szverdlovszkban, itt tanult színészetet. 1921-ben a moszkvai Proletkult Színház szerződtette, 1924-től a Proletkult Központi Munkásstúdióban játszott.

A húszas-harmincas években Eizensteinnel dolgozott együtt, a Sztrájk, a Patyomkin páncélos, az Október a Régi és új és a Viva Mexikó! asszisztense volt, az Októberben és a Régi és újban kisebb szerepet is vállalt. A harmincas években Hollywoodba is elkísérte Eizensteint, hogy az amerikai filmipart tanulmányozza. 1933-tól forgatott önállóan. Ismertebb filmjei: Vidám fickók (1934), Cirkusz (1936), Volga-Volga (1938), Találkozás az Elbán (1949), Glinka (1952).


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/06 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6395