KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/október
• Koltai Tamás: Jancsó-breviárium
• N. N.: Jancsó Miklós játékfilmjei
PRO ÉS KONTRA
• Melocco Miklós: Képhalmaz
• Ciment Michel: Jancsó barbár „Rapszódiája”

• Faragó Vilmos: Könycsepp az óhazáért Magyarok a prérin
• Illés Endre: Solitaire és solidaire Az Őszi szonátáról
• Eörsi István: Kérdezők és kérdezettek Térmetszés
• Kaján Tibor: Vukotić a gondolatrajzoló A játék
• Ablonczy László: Ne feledkezzünk meg a szellemi energiákról sem... Beszélgetés Föld Ottóval, a MAFILM igazgatójával
• Gambetti Giacomo: A 77 éves elsőfilmes Római beszélgetés Cesare Zavattinival
• Szalai Györgyi: Ki ismeri Fekete Pétert? Fekete Péter
• Hankiss Elemér: Mit csinálna Maigret Kaliforniában?
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Viva filmművészet! Moszkva
• N. N.: A XI. moszkvai nemzetközi filmfesztivál díjai
• Matos Lajos: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Jerney Judit: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Rózsa János: Díjözön az Arénában Pula

• Gaál István: A római filmfőiskolán Egy vendégtanár jegyzetfüzetéből
• Kristó Nagy István: Disney világa
KÖNYV
• Hámori Ottó: Eleven filmtörténet
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Az első kísértés
• Dániel Ferenc: Gyere, igazodj el
• Gervai András: Az asszony is ember
• Schéry András: Vendégek vadnyugaton
• Loránd Gábor: Szótagrejtvény
• Dániel Ferenc: Visszajelzés
• Fekete Ibolya: A kétbalkezes és az örömlány
• Zalán Vince: Nem féj a feje a harkálynak
• Báron György: A busz
TELEVÍZÓ
• Miklós Pál: Pusztuló műemlékeink nyomában
• Rozgonyi Iván: A dialógustól balra Beszélgetés Bornyi Gyula tévéoperatőrrel
• Békés Tamás: A képernyő – holnap
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Álomszerelem

Tamás Amaryllis

 

Jenny, ennek az angol ifjúsági filmnek a hősnője szerencsére még nem a kibontakozóban levő szexuális ellenforradalom képviselője, nem az „új szüzesség” ideológiáját, a „fehér szerelem” nyugaton egyre divatosabb programját hirdető szexmentes modellje. Ellenkezőleg: erotikus megjelenésű, Isaura-mosolyú angol diáklány, aki „előre megfontoltan” keresi Párizsban az önfeledt szerelem mediterrán melegét. Párizsban, „ahol minden megtörténhet, ahol mindent ki kell próbálni”. Jenny azonban a megtévesztő rámenősség mögött romantikára vágyódó, sőt romantikát követelő nő. A választott építészhallgatón, a férfimanökenszerű Jean-Philippe-en az udvarlás, a hódítás maradványmítoszát kéri számon egyre megátalkodottabban. Végül is az „álomszerelem” beteljesül, kicsit zűrzavarosan, kicsit kínosan. Az áhított nászéjszaka helyszínéül Nils, a bátortalan norvég évfolyamtárs (a kettes számú partnerjelölt) sebtiben kölcsönkért otthona szolgál. Érzéketlen és kegyetlen kérés, de Nils nem vár cinikus vagy cinkos magyarázatot Jenny től. Miért is várna; az önzetlenség, a türelem, a szeretet fontosságát még nem fedeztük fel újra, ennek a tradíciónak a restaurációja még odébb van.

A történet abszolút főszereplője a Jennyt vendégül látó francia Peroche família: „jószándékú”, ám elviselhetetlen korlátoltságuk a világ bármely pontján ismerős lehet, a színtelen-vágytalan lét öntelt és könyörtelen hittérítői mindenütt ugyanazt az egyen-szürke jellemet viselik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/06 50. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5261