KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/október
• Koltai Tamás: Jancsó-breviárium
• N. N.: Jancsó Miklós játékfilmjei
PRO ÉS KONTRA
• Melocco Miklós: Képhalmaz
• Ciment Michel: Jancsó barbár „Rapszódiája”

• Faragó Vilmos: Könycsepp az óhazáért Magyarok a prérin
• Illés Endre: Solitaire és solidaire Az Őszi szonátáról
• Eörsi István: Kérdezők és kérdezettek Térmetszés
• Kaján Tibor: Vukotić a gondolatrajzoló A játék
• Ablonczy László: Ne feledkezzünk meg a szellemi energiákról sem... Beszélgetés Föld Ottóval, a MAFILM igazgatójával
• Gambetti Giacomo: A 77 éves elsőfilmes Római beszélgetés Cesare Zavattinival
• Szalai Györgyi: Ki ismeri Fekete Pétert? Fekete Péter
• Hankiss Elemér: Mit csinálna Maigret Kaliforniában?
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Viva filmművészet! Moszkva
• N. N.: A XI. moszkvai nemzetközi filmfesztivál díjai
• Matos Lajos: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Jerney Judit: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Rózsa János: Díjözön az Arénában Pula

• Gaál István: A római filmfőiskolán Egy vendégtanár jegyzetfüzetéből
• Kristó Nagy István: Disney világa
KÖNYV
• Hámori Ottó: Eleven filmtörténet
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Az első kísértés
• Dániel Ferenc: Gyere, igazodj el
• Gervai András: Az asszony is ember
• Schéry András: Vendégek vadnyugaton
• Loránd Gábor: Szótagrejtvény
• Dániel Ferenc: Visszajelzés
• Fekete Ibolya: A kétbalkezes és az örömlány
• Zalán Vince: Nem féj a feje a harkálynak
• Báron György: A busz
TELEVÍZÓ
• Miklós Pál: Pusztuló műemlékeink nyomában
• Rozgonyi Iván: A dialógustól balra Beszélgetés Bornyi Gyula tévéoperatőrrel
• Békés Tamás: A képernyő – holnap
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Bob Fosse (1925–1987)

N. N.

 

A Cannes-i nagydíjas Mindhalálig zene koreográfus-rendezője nyolc évvel élte túl önnön filmbeli mását. Fosse a táncos-zenés műfaj újabb (a happyendet kerülő, érdesebb és ironikusabb) korszakának talán legfontosabb képviselője volt. Broadway-táncosként kezdte pályáját a negyvenes évek végén, majd musicalek társszerzőjeként (ugyanakkor zenés filmek színészeként) vált híressé. Első saját filmjét 1969-ben rendezhette meg (Charity, édes), 1972-ben pedig legnagyobb színpadi sikerét, a brechti–Kurt Weill-i ihletésű Kabarét vitte filmre, Liza Minnelli, Joel Grey és Michael York főszereplésével. Az 1974-es Lenny mintegy előtanulmány Fosse legnagyobb szabású filmmusicaljéhez, a Mindhalálig zenéhez. E két, önéletrajzi jellegű filmet az 1983-ban készült Sztár ‘80 egészítette ki trilógiává. A Sztár ‘80 – ez a show-bizniszt bíráló „kegyetlen komédia” maradt Fosse utolsó műve (Magyarországon nem forgalmazták).


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/12 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5148