KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/október
• Koltai Tamás: Jancsó-breviárium
• N. N.: Jancsó Miklós játékfilmjei
PRO ÉS KONTRA
• Melocco Miklós: Képhalmaz
• Ciment Michel: Jancsó barbár „Rapszódiája”

• Faragó Vilmos: Könycsepp az óhazáért Magyarok a prérin
• Illés Endre: Solitaire és solidaire Az Őszi szonátáról
• Eörsi István: Kérdezők és kérdezettek Térmetszés
• Kaján Tibor: Vukotić a gondolatrajzoló A játék
• Ablonczy László: Ne feledkezzünk meg a szellemi energiákról sem... Beszélgetés Föld Ottóval, a MAFILM igazgatójával
• Gambetti Giacomo: A 77 éves elsőfilmes Római beszélgetés Cesare Zavattinival
• Szalai Györgyi: Ki ismeri Fekete Pétert? Fekete Péter
• Hankiss Elemér: Mit csinálna Maigret Kaliforniában?
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Viva filmművészet! Moszkva
• N. N.: A XI. moszkvai nemzetközi filmfesztivál díjai
• Matos Lajos: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Jerney Judit: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Rózsa János: Díjözön az Arénában Pula

• Gaál István: A római filmfőiskolán Egy vendégtanár jegyzetfüzetéből
• Kristó Nagy István: Disney világa
KÖNYV
• Hámori Ottó: Eleven filmtörténet
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Az első kísértés
• Dániel Ferenc: Gyere, igazodj el
• Gervai András: Az asszony is ember
• Schéry András: Vendégek vadnyugaton
• Loránd Gábor: Szótagrejtvény
• Dániel Ferenc: Visszajelzés
• Fekete Ibolya: A kétbalkezes és az örömlány
• Zalán Vince: Nem féj a feje a harkálynak
• Báron György: A busz
TELEVÍZÓ
• Miklós Pál: Pusztuló műemlékeink nyomában
• Rozgonyi Iván: A dialógustól balra Beszélgetés Bornyi Gyula tévéoperatőrrel
• Békés Tamás: A képernyő – holnap
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A gyönyör rabjai

Hegyi Gyula

 

Annyi akciófilm után végre egy szép szerelmes történet. Ráadásul bizonyos klisékkel szakító love story: hiszen hősnője, Nora tizennégy évvel idősebb „munkaalkoholista” kedvesénél, a huszonéves Max-nél. Az életben, sokan tudjuk, mindez egészen természetes – de Hollywood ritkán dolgozza fel a páros kapcsolatnak ezt a rokonszenves alaptípusát. Nora egyébként rendetlen, sokat iszik és dohányzik, míg fiatal kedvese a hölgy lakásának kitakarításával kezdené az asszony megváltoztatását. Aztán rájön, hogy a ruhát jobb híján a földre is lehet dobni: sokkal fontosabb, ki és mi várja az embert az ágyban... Nora kemény, öntudatos asszony, több évtized csalódásai ellenére is nyitott az új kapcsolatra. Max – mintha csak az igazi Love Story folytatódna – korban és társadalmi helyzetben hozzáillő fiatal feleségét gyászolja: de, ha nehezen is, megvigasztalódik Nórával.

Nehéz a filmről objektív kritikát írni. A hazai mozikat elöntő amerikai kommersz-hullámhoz képest, azon belül A gyönyör rabjai hiteles és őszinte film: a fiatal férfi és idősebb nő viszonyába emberi színt kever. A női főszerepben Susan Sarandon igazán izgalmas alakítást nyújt: Nórája sokoldalú, érzéki, vonzó asszony. A film operatőre Koltai Lajos: lelkes filmbarátok igyekezhetnek felfedezni, milyen apró jellegzetességeket őriz meg a „budapesti iskolából”. A cukormáz több természetes anyagot tartalmaz, mint e filmtípusban megszoktuk: ez A gyönyör rabjai legfőbb erénye.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/10 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4225