KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/október
• Koltai Tamás: Jancsó-breviárium
• N. N.: Jancsó Miklós játékfilmjei
PRO ÉS KONTRA
• Melocco Miklós: Képhalmaz
• Ciment Michel: Jancsó barbár „Rapszódiája”

• Faragó Vilmos: Könycsepp az óhazáért Magyarok a prérin
• Illés Endre: Solitaire és solidaire Az Őszi szonátáról
• Eörsi István: Kérdezők és kérdezettek Térmetszés
• Kaján Tibor: Vukotić a gondolatrajzoló A játék
• Ablonczy László: Ne feledkezzünk meg a szellemi energiákról sem... Beszélgetés Föld Ottóval, a MAFILM igazgatójával
• Gambetti Giacomo: A 77 éves elsőfilmes Római beszélgetés Cesare Zavattinival
• Szalai Györgyi: Ki ismeri Fekete Pétert? Fekete Péter
• Hankiss Elemér: Mit csinálna Maigret Kaliforniában?
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Viva filmművészet! Moszkva
• N. N.: A XI. moszkvai nemzetközi filmfesztivál díjai
• Matos Lajos: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Jerney Judit: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Rózsa János: Díjözön az Arénában Pula

• Gaál István: A római filmfőiskolán Egy vendégtanár jegyzetfüzetéből
• Kristó Nagy István: Disney világa
KÖNYV
• Hámori Ottó: Eleven filmtörténet
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Az első kísértés
• Dániel Ferenc: Gyere, igazodj el
• Gervai András: Az asszony is ember
• Schéry András: Vendégek vadnyugaton
• Loránd Gábor: Szótagrejtvény
• Dániel Ferenc: Visszajelzés
• Fekete Ibolya: A kétbalkezes és az örömlány
• Zalán Vince: Nem féj a feje a harkálynak
• Báron György: A busz
TELEVÍZÓ
• Miklós Pál: Pusztuló műemlékeink nyomában
• Rozgonyi Iván: A dialógustól balra Beszélgetés Bornyi Gyula tévéoperatőrrel
• Békés Tamás: A képernyő – holnap
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az igazság órája

Hungler Tímea

 

Bármelyik pszichiáter hálás lehetne a sorsnak, ha a LaMarca család valamelyik tagját páciensei között tudhatná – Michael Caton-Jones rendező filmje központi figurájaként az apát (Robert De Niro) választotta, az ő szemszögéből szembesülhetünk a görög drámákat lepipáló Long Beach-i család sorstragédiájával: igaz a katarzis ez esetben elmarad. A fátum a dédpapa óta sújtja a famíliát, akit gyermekrablásért és gyermekgyilkosságért ítélték halálra – azóta minden fiú apa nélkül kénytelen felnőni a családban. A sort filmünk hőse, Robert De Niro kezdte, majd fia következett (James Franco), kinek felnevelése helyett hősünk a rendőri hivatást választotta, majd pedig jött a legifjabb LaMarca-sarj, De Niro unokája, aki apja kábítószer-függősége miatt maradt magára.

A film megtörtént eseményeket dolgoz fel – alapja az Esquire magazin hajdanában közölt megrázó erejű cikke egy család drámájáról. Ami azonban a realitásban igazi tragédia, a vásznon közhelyszerű, klisékből felépített melodrámává silányul. A kábítószeres fia gyilkossági ügye kapcsán a saját, és családja bűneivel szembesülni kénytelen De Niro az egyes szereplőkkel folytatott dialógusokból kikerekedő, gyorstalpaló pszichoterápia során érti meg, dolgozza fel, és orvosolja famíliája problémáit, megtörve a családi átkot; persze sok-sok könny, nagy fogadkozások és szélsőséges érzelmi kitörések kíséretében.

A film azonban nem elégszik meg ennyivel: társadalmi dráma szerepében tetszeleg – a néző a LaMarca-fiú ürügyén betekintést nyerhet a kábítószerfüggés poklaiba, a bandaháborúkba, sőt még Long Beach történelmével is megismerkedhet. A szappanoperákat megszégyenítő végkifejlet azonban minden kétséget eloszlat: itt bizony egy giccsbe hajló melodrámát láthattunk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/09 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2215