KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/október
• Koltai Tamás: Jancsó-breviárium
• N. N.: Jancsó Miklós játékfilmjei
PRO ÉS KONTRA
• Melocco Miklós: Képhalmaz
• Ciment Michel: Jancsó barbár „Rapszódiája”

• Faragó Vilmos: Könycsepp az óhazáért Magyarok a prérin
• Illés Endre: Solitaire és solidaire Az Őszi szonátáról
• Eörsi István: Kérdezők és kérdezettek Térmetszés
• Kaján Tibor: Vukotić a gondolatrajzoló A játék
• Ablonczy László: Ne feledkezzünk meg a szellemi energiákról sem... Beszélgetés Föld Ottóval, a MAFILM igazgatójával
• Gambetti Giacomo: A 77 éves elsőfilmes Római beszélgetés Cesare Zavattinival
• Szalai Györgyi: Ki ismeri Fekete Pétert? Fekete Péter
• Hankiss Elemér: Mit csinálna Maigret Kaliforniában?
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Viva filmművészet! Moszkva
• N. N.: A XI. moszkvai nemzetközi filmfesztivál díjai
• Matos Lajos: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Jerney Judit: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Rózsa János: Díjözön az Arénában Pula

• Gaál István: A római filmfőiskolán Egy vendégtanár jegyzetfüzetéből
• Kristó Nagy István: Disney világa
KÖNYV
• Hámori Ottó: Eleven filmtörténet
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Az első kísértés
• Dániel Ferenc: Gyere, igazodj el
• Gervai András: Az asszony is ember
• Schéry András: Vendégek vadnyugaton
• Loránd Gábor: Szótagrejtvény
• Dániel Ferenc: Visszajelzés
• Fekete Ibolya: A kétbalkezes és az örömlány
• Zalán Vince: Nem féj a feje a harkálynak
• Báron György: A busz
TELEVÍZÓ
• Miklós Pál: Pusztuló műemlékeink nyomában
• Rozgonyi Iván: A dialógustól balra Beszélgetés Bornyi Gyula tévéoperatőrrel
• Békés Tamás: A képernyő – holnap
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Filmvilág alapítvány az első filmért

Durst György

 

A magyar filmművészet megújítására tett eddigi kísérletek a megváltozott gazdasági-társadalmi környezetben nem hoztak átütő eredményeket. Nem kívánom, talán nem is tudom ennek okát pontosan megnevezni –, véleményem szerint néhány felkért szakember vitaindító dolgozata után szélesebb körű megbeszélés keretében kerülhet sor feltárására, s ezek után a teendők megfogalmazására.

Egyetlen példa a sok közül: az utánpótlás kérdése. Az elmúlt két évben a Magyar Filmszemlék versenyprogramjában bemutatott egész estés játékfilmek közül – a katalógusok szerint 45 film készült – egyetlen elsőfilmes munkája nevezhető hagyományos játékfilmnek, Fekete Ibolya Bolse vita című alkotása. Jónéhány film átmenet a dokumentum és a fikció között, többnyire videótechnikával készültek, vitatható kép- és hangminőségben. Ahhoz, hogy a vetítőtermek közönsége előtt és a nemzetközi megmérettetést jelentő fesztiválokon felvegyük a versenyt az ott bemutatott művekkel, ez a pénztelenségből fakadó kényszerű kompromisszum nem hozhat eredményeket. Jellemző, hogy a már említett Bolse vita aratta a legnagyobb sikert az elmúlt két évben kül- és belföldön egyaránt.

A főiskola rendezői diplomájával rendelkezők, vagy a független filmezés területéről érkező tehetségek első nagyjátékfilm tervük megvalósításakor olyan akadályokba ütköznek, amelyek leküzdése – mind rendezői, mind produceri oldalról – lehetetlennek bizonyul. Példa lehet erre, hogy egy, az idei filmszemlére benevezett első film a mai napig sem tudott elkészülni.

Az MMA Játékfilmes kuratóriumának gyártási támogatásra vonatkozó döntései az idén négy egész estés első filmest hoztak „helyzetbe”, ám (az egyébként elfogadható pályázati előírások) eddig ténylegesen egy film forgatását tették lehetővé. A magyar film megújítását célzó szándék – amelynek egyik legfontosabb eleme az új arcok, tehetségek felfedezése és forgatási lehetőséghez juttatása –, valamint a tényleges lehetőségek között továbbra is nagy a távolság.

A fentiekben vázolt helyzet megváltoztatása érdekében – európai mintákhoz hasonlóan – létre kívánok hozni egy alapítványt az első filmért.

Kérem a szakmai szervezeteket, valamint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium illetékeseit, hogy támogassák a terv megvalósítását.

Az Alapítvány neve és székhelye: PREMIER PLAN Alapítvány

1211 Budapest, Kossuth L. u. 62.

 

Durst György

producer

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/11 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1678