KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/október
• Koltai Tamás: Jancsó-breviárium
• N. N.: Jancsó Miklós játékfilmjei
PRO ÉS KONTRA
• Melocco Miklós: Képhalmaz
• Ciment Michel: Jancsó barbár „Rapszódiája”

• Faragó Vilmos: Könycsepp az óhazáért Magyarok a prérin
• Illés Endre: Solitaire és solidaire Az Őszi szonátáról
• Eörsi István: Kérdezők és kérdezettek Térmetszés
• Kaján Tibor: Vukotić a gondolatrajzoló A játék
• Ablonczy László: Ne feledkezzünk meg a szellemi energiákról sem... Beszélgetés Föld Ottóval, a MAFILM igazgatójával
• Gambetti Giacomo: A 77 éves elsőfilmes Római beszélgetés Cesare Zavattinival
• Szalai Györgyi: Ki ismeri Fekete Pétert? Fekete Péter
• Hankiss Elemér: Mit csinálna Maigret Kaliforniában?
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Viva filmművészet! Moszkva
• N. N.: A XI. moszkvai nemzetközi filmfesztivál díjai
• Matos Lajos: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Jerney Judit: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Rózsa János: Díjözön az Arénában Pula

• Gaál István: A római filmfőiskolán Egy vendégtanár jegyzetfüzetéből
• Kristó Nagy István: Disney világa
KÖNYV
• Hámori Ottó: Eleven filmtörténet
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Az első kísértés
• Dániel Ferenc: Gyere, igazodj el
• Gervai András: Az asszony is ember
• Schéry András: Vendégek vadnyugaton
• Loránd Gábor: Szótagrejtvény
• Dániel Ferenc: Visszajelzés
• Fekete Ibolya: A kétbalkezes és az örömlány
• Zalán Vince: Nem féj a feje a harkálynak
• Báron György: A busz
TELEVÍZÓ
• Miklós Pál: Pusztuló műemlékeink nyomában
• Rozgonyi Iván: A dialógustól balra Beszélgetés Bornyi Gyula tévéoperatőrrel
• Békés Tamás: A képernyő – holnap
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Nemek harca

Pápai Zsolt

Battle of Sexes – amerikai, 2017. Rendezte: Jonathan Dayton, Valerie Faris. Szereplők: Emma Stone, Steve Carell, Andrea Riseborough. Forgalmazó: Universal. 121 perc.

 

A sportfilm műfajában a cselekmény gyakran a végső párbaj felé halad, akár a westernben, ezért a film csak akkor működik, ha az ellenfelek egyaránt izgalmasak, illetve a harc tétje kellően magas. A Nemek harca a felszínen pompás darab, dramaturgiailag jól összerakott, a magánéleti és a civilszférabeli konfliktusokat (mint az Hollywoodban kötelező) rutinosan egybesodró, ráadásul mívesen kivitelezett és még sztárokkal is ellátott sportfilm, a leglényegét képező feszültségkeltés azonban akadozik benne.

A megtörtént eseményeket feldolgozó cselekmény a hetvenes évek elején játszódik, középpontjában minden idők egyik legjelentősebb teniszezőnője, a harminckilenc Grand Slam-trófeát gyűjtő (tizenkettőt egyéniben, a többit párosban szerző), amerikai Billie Jean King áll, aki nem csak a játékával, de a nemi egyenjogúság melletti harcos elkötelezettségével is beírta a nevét a történelemkönyvekbe. Annak érdekében, hogy a nőknek ugyanolyan jogaik (például hasonló díjazásuk) és megbecsültségük legyen a teniszben, mint a férfiaknak, 1973-ban, huszonkilenc évesen kiállt egy meccsre a háromszoros Grand Slam-nyertes, akkor ötvenöt éves, hímsovén Bobby Riggs ellen. A mérkőzés „a nemek csatájaként” („Tennis Battle of Sexes”) vonult be a sportlexikonokba.

Jonathan Dayton és Valerie Faris rendezők mindent megtesznek, hogy méltó mozgóképes emlékművet állítsanak a nevezetes ütközetnek, munkájuk mégis ellentmondásos érzéseket kelt. A színészek remekelnek, és jó nézni a kortársfilmes formanyelvi megoldásokat a szépen rekonstruált hetvenes évekbeli miliőkben, a kiöregedett wimbledoni férfibajnok és a fiatal női fenomén összecsapása azonban egész egyszerűen nem érdekes annyira, hogy elvigye a filmet. Nem csak azért, mert Bobby Riggs közönséges pojáca (akinek a legyőzése ezért nem is tűnik akkora feladatnak), hanem azért is, mert egy efféle derbi manapság jó esetben is csak színesszagos gálaesemény, ezért nehezebben érthető, hogy negyvenöt évvel ezelőtt mennyi minden múlt a híres mérkőzésen. Ami a sportlexikonok aranyoldalain található, nem feltétlenül kívánkozik mindig filmre.

Extrák: Billie Jean King emlékezik; archív filmrészlet; fotógaléria; kisfilm a 73-as „Battle of Sexes”-ről.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/07 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13726