KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/október
• Koltai Tamás: Jancsó-breviárium
• N. N.: Jancsó Miklós játékfilmjei
PRO ÉS KONTRA
• Melocco Miklós: Képhalmaz
• Ciment Michel: Jancsó barbár „Rapszódiája”

• Faragó Vilmos: Könycsepp az óhazáért Magyarok a prérin
• Illés Endre: Solitaire és solidaire Az Őszi szonátáról
• Eörsi István: Kérdezők és kérdezettek Térmetszés
• Kaján Tibor: Vukotić a gondolatrajzoló A játék
• Ablonczy László: Ne feledkezzünk meg a szellemi energiákról sem... Beszélgetés Föld Ottóval, a MAFILM igazgatójával
• Gambetti Giacomo: A 77 éves elsőfilmes Római beszélgetés Cesare Zavattinival
• Szalai Györgyi: Ki ismeri Fekete Pétert? Fekete Péter
• Hankiss Elemér: Mit csinálna Maigret Kaliforniában?
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Viva filmművészet! Moszkva
• N. N.: A XI. moszkvai nemzetközi filmfesztivál díjai
• Matos Lajos: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Jerney Judit: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Rózsa János: Díjözön az Arénában Pula

• Gaál István: A római filmfőiskolán Egy vendégtanár jegyzetfüzetéből
• Kristó Nagy István: Disney világa
KÖNYV
• Hámori Ottó: Eleven filmtörténet
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Az első kísértés
• Dániel Ferenc: Gyere, igazodj el
• Gervai András: Az asszony is ember
• Schéry András: Vendégek vadnyugaton
• Loránd Gábor: Szótagrejtvény
• Dániel Ferenc: Visszajelzés
• Fekete Ibolya: A kétbalkezes és az örömlány
• Zalán Vince: Nem féj a feje a harkálynak
• Báron György: A busz
TELEVÍZÓ
• Miklós Pál: Pusztuló műemlékeink nyomában
• Rozgonyi Iván: A dialógustól balra Beszélgetés Bornyi Gyula tévéoperatőrrel
• Békés Tamás: A képernyő – holnap
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Nyúl Péter

Fekete Tamás

Peter Rabbit – amerikai, 2018. Rendezte: Will Gluck. Írta: Beatrix Potter meséjéből Rob Lieber. Kép: Peter Menzies Jr. Zene: Dominic Lewis. Szereplők: Domhnall Gleeson (Thomas), Rose Byrne (Bea), Sam Neill (McGregor), Felix Williamson (Derek). Gyártó: Columbia Pictures / Sony Pictures. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 95 perc.

 

Noha Nyúl Péter és barátai csakhamar 120. születésnapjukat ünneplik, a majdnem két tucat könyv és mintegy 45 millió eladott példány dacára mozis feltűnésükre egészen mostanáig kellett várni – ami annak fényében kiváltképp furcsa, hogy megalkotójuk, Beatrix Potter már 2006-ban saját életrajzi filmet kapott. Az angol vidék veteményeseit dézsmáló kékkabátos kártevőt és népes családját az eddig jórészt hollywoodi romantikus vígjátékairól ismert, a forgatókönyvet is jegyző Will Gluck vitte vászonra, méghozzá nem ábrázolásmódjában, de környezetében, figuráiban és konfliktusában is modernizálva.

A még az írónő által megalkotott öreg McGregor gazda helyére annak fiatal unokaöccse lép, és ezzel a nyulakkal való csatározásnak is új lesz a tétje: a kert helyett immár a csinos szomszéd, a szerző mai alteregójaként feltűnő Bea törődésének és szerelmének elnyerése a cél. A komputeranimált nyulak és az „igazi”, hús-vér színész vérre menő küzdelme pedig egyúttal kétfajta adaptációs módszer küzdelme is az örökség képviselőjének kegyeiért.

Noha az eredetileg bájos és ártalmatlan mesék itt a Tom és Jerry vég nélküli, durva kergetőzését idéző, sokszor kifejezetten erőszakos párbajjá változnak, kerítésbe vezetett árammal és dinamitrudak egymásra halmozásával, Will Gluck tehetségét és látásmódját dicséri, hogy nagy adag öniróniával képes elővezetni meséjét, amely – akárcsak A skarlát betűt újrahasznosító Könnyű nőcske esetében – egyszerre reflektál irodalmi felmenőjére és nyersanyagára. A Beatrix Potter-örökösnő képeit elnézve nyilvánvaló, hogy amit látunk, csupán szándékoltan eltorzított és már-már a felismerhetetlenségig összemaszatolt verziója az eredeti modellnek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/04 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13651