KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/október
• Koltai Tamás: Jancsó-breviárium
• N. N.: Jancsó Miklós játékfilmjei
PRO ÉS KONTRA
• Melocco Miklós: Képhalmaz
• Ciment Michel: Jancsó barbár „Rapszódiája”

• Faragó Vilmos: Könycsepp az óhazáért Magyarok a prérin
• Illés Endre: Solitaire és solidaire Az Őszi szonátáról
• Eörsi István: Kérdezők és kérdezettek Térmetszés
• Kaján Tibor: Vukotić a gondolatrajzoló A játék
• Ablonczy László: Ne feledkezzünk meg a szellemi energiákról sem... Beszélgetés Föld Ottóval, a MAFILM igazgatójával
• Gambetti Giacomo: A 77 éves elsőfilmes Római beszélgetés Cesare Zavattinival
• Szalai Györgyi: Ki ismeri Fekete Pétert? Fekete Péter
• Hankiss Elemér: Mit csinálna Maigret Kaliforniában?
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Viva filmművészet! Moszkva
• N. N.: A XI. moszkvai nemzetközi filmfesztivál díjai
• Matos Lajos: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Jerney Judit: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Rózsa János: Díjözön az Arénában Pula

• Gaál István: A római filmfőiskolán Egy vendégtanár jegyzetfüzetéből
• Kristó Nagy István: Disney világa
KÖNYV
• Hámori Ottó: Eleven filmtörténet
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Az első kísértés
• Dániel Ferenc: Gyere, igazodj el
• Gervai András: Az asszony is ember
• Schéry András: Vendégek vadnyugaton
• Loránd Gábor: Szótagrejtvény
• Dániel Ferenc: Visszajelzés
• Fekete Ibolya: A kétbalkezes és az örömlány
• Zalán Vince: Nem féj a feje a harkálynak
• Báron György: A busz
TELEVÍZÓ
• Miklós Pál: Pusztuló műemlékeink nyomában
• Rozgonyi Iván: A dialógustól balra Beszélgetés Bornyi Gyula tévéoperatőrrel
• Békés Tamás: A képernyő – holnap
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Fák jú Tanár úr! 2.

Forgács Nóra Kinga

Fack ju Göhte 2 – német, 2015. Rendezte és írta: Bora Dagtekin. Kép: Andreas Berger. Zene: Michael Beckman. Szereplők: Elyas M’Barek (Müller), Karoline Herfurth (Lisi), Katja Riemann (Gudrun), Jella Haase (Chantal). Gyártó: Constantin Film Produktion. Forgalmazó: Big Bang Média. Szinkronizált. 115 perc.

 

A Fák jú Tanár Úr! a tavalyi ősz egyik üde színfoltja volt, „mocskos szájú, immorális és végtelenül érzelmes” komédia, amiről majdnem egy éve azt írtuk ugyanitt, a filmből elcsenve a mondatot: „Egy segg, aminek van szíve.” Amekkora pozitív meglepetés volt az első rész, akkora csalódást okoz a folytatás.

A Fák jú Tanár úr! 2. visszatérő főhőse, a börtönviselt áltanár ezúttal az egykori balhéból megmaradt szajré másik részéért küzd, nem a pénz, hanem a gyémántok kerülnek a középpontba. A hosszabb, nagyobb, látványosabb és még sokkal eladhatóbb folytatás félresiklik. Hősünk egy kazalnyi kétségbeejtően rendetlen lurkóval Thaiföldre utazik, mert a gyémántok egy jótékonysági gyűjtés plüssállat-rakományával oda kerültek. Már ekkor sem igazán értjük, hogy mi történt egykori, szerethetően balfék karaktereinkkel, most mindenki bántóan harsány és ostoba. Pedig csak ezután hág a tetőfokára a káosz, a túlbonyolított történet Németország minden jelentősebb társadalmi és szociális problémáját igyekszik megoldani a bevándorló családok helyzetétől a közoktatás ügyes-bajos dolgain keresztül a fejlődő országok problémáiért vállalandó felelősségig. Ez így sok. Ha néhány percre fel is bukkan az első részt jellemző, a nézőt is magával ragadó, jófajta érzelmesség a thaiföldi cunami után árván maradt gyermekek és a Németországban, saját családjukban magányosan felnövő kamaszok egymással párhuzamba állított sorsával kapcsolatban, ezt leszámítva valójában tét nélküli is az egész ámokfutás. Mindeközben a Fák jú Tanár úr! 2. indokolatlanul hosszú, különálló blokkokra és image videókra esik szét, és soha, de soha nem akar véget érni, még a sokadik lezáró pont után is jön egy szellemeskedő stáblista és egy „kivágott jelenetek”-parádé. Az első részt jellemző karneváli hangulat helyett viszont csak valami izzadságos imitációja marad a szellemes anarchiának.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/11 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12478