KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/október
• Koltai Tamás: Jancsó-breviárium
• N. N.: Jancsó Miklós játékfilmjei
PRO ÉS KONTRA
• Melocco Miklós: Képhalmaz
• Ciment Michel: Jancsó barbár „Rapszódiája”

• Faragó Vilmos: Könycsepp az óhazáért Magyarok a prérin
• Illés Endre: Solitaire és solidaire Az Őszi szonátáról
• Eörsi István: Kérdezők és kérdezettek Térmetszés
• Kaján Tibor: Vukotić a gondolatrajzoló A játék
• Ablonczy László: Ne feledkezzünk meg a szellemi energiákról sem... Beszélgetés Föld Ottóval, a MAFILM igazgatójával
• Gambetti Giacomo: A 77 éves elsőfilmes Római beszélgetés Cesare Zavattinival
• Szalai Györgyi: Ki ismeri Fekete Pétert? Fekete Péter
• Hankiss Elemér: Mit csinálna Maigret Kaliforniában?
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Viva filmművészet! Moszkva
• N. N.: A XI. moszkvai nemzetközi filmfesztivál díjai
• Matos Lajos: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Jerney Judit: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Rózsa János: Díjözön az Arénában Pula

• Gaál István: A római filmfőiskolán Egy vendégtanár jegyzetfüzetéből
• Kristó Nagy István: Disney világa
KÖNYV
• Hámori Ottó: Eleven filmtörténet
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Az első kísértés
• Dániel Ferenc: Gyere, igazodj el
• Gervai András: Az asszony is ember
• Schéry András: Vendégek vadnyugaton
• Loránd Gábor: Szótagrejtvény
• Dániel Ferenc: Visszajelzés
• Fekete Ibolya: A kétbalkezes és az örömlány
• Zalán Vince: Nem féj a feje a harkálynak
• Báron György: A busz
TELEVÍZÓ
• Miklós Pál: Pusztuló műemlékeink nyomában
• Rozgonyi Iván: A dialógustól balra Beszélgetés Bornyi Gyula tévéoperatőrrel
• Békés Tamás: A képernyő – holnap
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A csodálatos Pókember 2.

Kránicz Bence

The Amazing Spider-Man 2 – amerikai, 2014. Rendezte: Marc Webb. Írta: Alex Kurtzman, Jeff Pinkler, Robert Orci. Kép: Daniel Mindel. Zene: hans Zimmer. Szereplők: Andrew Garfield (Peter), Emma Stone (Gwen), Jamie Fox (Dillon), Dane DeHaan (Harry). Gyártó: Marvel / Columbia Pictures. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 144 perc.

 

Egybehangzó vélemények szerint Sam Raimi brutálisan sikeres, a bő tíz éve elszaporodó képregény-adaptációk reneszánszában kulcsszerepet játszó Pókember-verziója a 2007-es harmadik résszel mélypontra jutott: főgonoszok egész serege tört a főhős életére, aki mellékszereplővé vált saját filmjében, civil énje, a lelkiismeretes, szerethető Peter Parker pedig végképp háttérbe szorult. Sajnos a Marc Webb által rendezett, két éve ígéretesen induló reboot már a második epizóddal ugyanebbe a hálóba gabalyodott.

Az új írógárda pontosan arra helyezte a hangsúlyt a folytatásban, ami a legkevésbé működött A csodálatos Pókemberben, vagyis az antagonisták felléptetésére. Három, változatos traumáktól gyötört, jobb sorsra érdemes ellenlábas áll vigyázzban, hogy végre elmondhassák gyűlölettől izzó nagymonológjukat, komplexitásukról azonban mindent elmond, hogy éppen az a Rinó tűnik a leghitelesebbnek közülük, akinek a mondandója kimerül annyiban, hogy ő a Rinó. A kisebbrendűségi komplexussal küszködő, infantilis Electró előképe egyértelműen a Jim Carrey-féle Rébusz a Mindörökké Batmanből, de az új Pókember más tekintetben is Joel Schumacher rossz emlékű Denevér-filmjeit idézi, azok bájos giccskavalkádja nélkül. Webb alkalmatlannak bizonyul arra, hogy emlékezetessé tegye az akciószekvenciákat, a forgatókönyv pedig alig ad lehetőséget rá, hogy az 500 nap nyár direktora a számára testhezállóbb feladattal, Peter Parker hétköznapi életének bemutatásával foglalkozzon. A grandiózus, ám unalomba fulladó összecsapásokkal teli, jócskán elnyújtott történeten a fiatal főszereplők egy-egy őszinte, emberi pillanata sem segít, mint ahogy a comics-történelem egyik legszomorúbb, szívbemarkoló momentuma is félszívvel vászonra vitt, kötelező kör marad csupán.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/06 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11899