KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/október
• Koltai Tamás: Jancsó-breviárium
• N. N.: Jancsó Miklós játékfilmjei
PRO ÉS KONTRA
• Melocco Miklós: Képhalmaz
• Ciment Michel: Jancsó barbár „Rapszódiája”

• Faragó Vilmos: Könycsepp az óhazáért Magyarok a prérin
• Illés Endre: Solitaire és solidaire Az Őszi szonátáról
• Eörsi István: Kérdezők és kérdezettek Térmetszés
• Kaján Tibor: Vukotić a gondolatrajzoló A játék
• Ablonczy László: Ne feledkezzünk meg a szellemi energiákról sem... Beszélgetés Föld Ottóval, a MAFILM igazgatójával
• Gambetti Giacomo: A 77 éves elsőfilmes Római beszélgetés Cesare Zavattinival
• Szalai Györgyi: Ki ismeri Fekete Pétert? Fekete Péter
• Hankiss Elemér: Mit csinálna Maigret Kaliforniában?
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Viva filmművészet! Moszkva
• N. N.: A XI. moszkvai nemzetközi filmfesztivál díjai
• Matos Lajos: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Jerney Judit: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Rózsa János: Díjözön az Arénában Pula

• Gaál István: A római filmfőiskolán Egy vendégtanár jegyzetfüzetéből
• Kristó Nagy István: Disney világa
KÖNYV
• Hámori Ottó: Eleven filmtörténet
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Az első kísértés
• Dániel Ferenc: Gyere, igazodj el
• Gervai András: Az asszony is ember
• Schéry András: Vendégek vadnyugaton
• Loránd Gábor: Szótagrejtvény
• Dániel Ferenc: Visszajelzés
• Fekete Ibolya: A kétbalkezes és az örömlány
• Zalán Vince: Nem féj a feje a harkálynak
• Báron György: A busz
TELEVÍZÓ
• Miklós Pál: Pusztuló műemlékeink nyomában
• Rozgonyi Iván: A dialógustól balra Beszélgetés Bornyi Gyula tévéoperatőrrel
• Békés Tamás: A képernyő – holnap
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A belgrádi fantom

Baski Sándor

The Belgrade Phantom­ – szerb-magyar-bolgár, 2009. Rendezte: Jovan Branislav Todorović. Írta: Jovan Branislav Todorović, Bogdan Petković. Kép: Nagy András. Zene: Nemanja Mosurović. Szereplők: Milutin Milošević (Fantom), Marko ®ivić (Fandjo), Boris Komnenić (Felügyelő), Radoslav Milenković (Maksic). Gyártó: Emote Productions / Tivoli Film Produkció / FX Camera. Forgalmazó: Mokép. Feliratos. 89 perc.

Ahogy azt történelmi vagy akár személyes tapasztalataink is tanúsíthatják, diktatúrában, önkényuralomban átértékelődik a bűn fogalma. A gyűlölt hatalmat meglopni, átverni bocsánatos vétség a köz szemében, a bűnöző akár a rendszerbomlasztó lázadó szerepében is tündökölhet, és ehhez még Robin Hoodot sem kell játszania.

Valami ilyesmiről szól a belgrádi fantom legendája is. 1979-ben, tíz napon át tartotta izgalomban a jugoszláv főváros lakosságát egy fehér Porsche, amely éjszakánként 200 kilométeres sebességgel száguldozott Belgrád főutcáin. A rejtélyes sofőr szándékosan provokálta a rend egyre bosszúsabb őreit, akik ócska Zastaváikkal csak messziről követhették a hanyatló nyugat csúcskategóriás termékét. A rögtönzött kaszkadőrshow-ra egyre többen lettek kíváncsiak, a végén már több tízezer ember szurkolt új hőséért a belgrádi utcákon.

Jovan B. Todorovic rendező szokatlan módját választotta a téma feldolgozásának: A belgrádi fantom dramatizált dokumentumfilm, ahol a beszélő fejes interjúkat keretező, az eseményeket felidéző fikciós betétek nem csak illusztrációként állják meg a helyüket, de szinte játékfilmszerű élményt nyújtanak. A magyar kollégákkal is megerősített stáb ugyanolyan precízen teremti meg a korhű atmoszférát, mint ahogy azt Donnersmarck tette A mások életében, az üldözési jelenetek pedig hollywoodi mércével is vállalhatóak, nem kis részben Nagy András operatőri munkájának köszönhetően. Akár sajnálhatnánk is, hogy nem készült el az az izgalmas ká-európai akcióthriller, amelyhez minden szükséges kellék rendelkezésére állt. Egy valódi játékfilmben ugyanakkor a Fantomból hús-vér embert kellett volna kreálni; Todorovic szerencsére úgy döntött: nem megfejti, hanem továbbépíti a legendát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/04 . old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10603