KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/szeptember
• Létay Vera: Huszonkét év után...
• N. N.: Ön hogyan szerkesztené az új Filmvilágot?
• Zsugán István: A Nagy Motívum igézetében Beszélgetés Huszárik Zoltánnal a készülő Csontváry-filmről
• Fekete Sándor: Egy hajdani filmkritikus jegyzeteiből
• Szentmihályi Szabó Péter: Bérházi cirkusz A kedves szomszéd
• Faragó Vilmos: Hab habbal Mese habbal
• Matos Lajos: (Film)csillagok háborúja Csillagok háborúja
• Szász Imre: Buffalo Bill Buffalo Bill és az indiánok
• Presser Gábor: Amerikai meghatódás Az utolsó valcer
• Lisztov Viktor: Történelem a kamerák előtt 60 éves az államosított szovjet filmgyártás
• Lenin Vlagyimir Iljics: Rendelet... 60 éves az államosított szovjet filmgyártás
• Lunacsarszkij A. V.: Az állami filmgyártás feladatai Szovjet-Oroszországban 60 éves az államosított szovjet filmgyártás
• András László: „A nagy bolond” Luis Buñuelről
• Bikácsy Gergely: Az álmok büntető-expedíciója Beszélgetés Weöres Sándorral és Károlyi Amyval Buñuelről
• N. N.: Luis Buñuel filmográfiája
• Sándor Pál: Akik a bőrüket viszik a vászonra Részletek egy soha le nem készülő színész-tanulmányból
• Bajor Nagy Ernő: Mozinézőben Budapest peremén
FESZTIVÁL
• Osztovics Ágnes: Moszkva, 1979
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A leprás nő
• Bende Monika: Dráma a tengerparton
• Csala Károly: Két anya
• Csala Károly: Pirkadat
• Kulcsár Mária: Iskolai valcer
• Saár Krisztina: Won-Ton-Ton, Hollywood megmentője
• Iván Gábor: Júlia
• Loránd Gábor: ... és újra szerelem
• Bársony Éva: Alkalom szüli a tolvajt
• Székely Gabriella: A kívánság fája
TELEVÍZÓ
• Nemes Nagy Ágnes: Jókai Móric bánata
• Csala Károly: „Mindegy, ki fog lőni a trónörökösre” Suksin-évforduló
• Ancsel Éva: Kishitűség és nagyhitűség
• N. N.: Mutatóujj
• Ungvári Tamás: Kojak, Columbo és társai
KÖNYV
• Nemeskürty István: A magyar film egy kanadai szemével
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

4 évszak kis falumban

Vajda Judit

Les 4 saisons d’Espigoule – francia, 2005. Írta és rendezte: Christian Philibert. Kép: Henri Paul Amar, Christian Pfohl és Franz Ventura. Zene: Michel Korb. Gyártó: Lardux Films / Cedolozo Productions. Forgalmazó: Best Hollywood. Feliratos. 97 perc.

 

Nem lehet pontosan tudni, hogy a 4 évszak kis falumban a cinéma vérité vagy a cinéma direct módszerével készült-e, esetleg úgy ahogy van, ügyesen megkomponált-megrendezett az egész, de annyi bizonyos, hogy a végeredmény a lehető legtisztább és legvalóságosabb moziigazság lett. Dél-Franciaországban, Provance-ban járunk, ahol Christian Philibert rendező segítségével egy kis falu, az eredeti címben szereplő Espigoule egy évét ismerhetjük meg. Ebben az egy évben pedig benne van minden, az egész világa és élete az ott élőknek, akik ősszel nyúlra vadásznak, majd a zsákmányt felhasználva ragufőzőversenyt szerveznek, télen mulatoznak, tavasszal politizálnak és választásokat tartanak, nyáron meg jöhet az esküvő. Az év egészében, minden évszakban pedig folyamatosan ugratják egymást, saját maguk költötte verseket szavalnak és elragadtatva áradoznak az ő kis falujukról.

Mindezek ellenére a 4 évszak kis falumbant nem lehet dokumentum-játékfilmnek nevezni, mivel nem akar történetet elmesélni, pontosabban több történetet is el akar mesélni, így inkább hangulatot ábrázol, ahogy egymásba fűzi a vidám vidéki epizódok egész sorát. Habár Espigoule szemmel láthatóan nem a legfejlettebb és leggazdagabb francia település, lakói nem dúskálnak a földi javakban, a film minden kockájából mégis csak úgy süt az életöröm és az életigenlés, legyen szó arról, hogy állatnak öltözve riogassuk felebarátainkat vagy döntnökök legyünk a nyúlragufőzők versenyében. A stáblista szerint ugyan volt a filmnek forgatókönyvírója és voltak színészei, akik eljátszották a fűzfapoéta, a kocsmáros, a polgármester, az idelátogató tájképfestő szerepét (ki tudja, mennyire alakították saját magukat), a 4 évszak...-ot nézve szívesen elhisszük, hogy – az egyébként tényleg létező – Espigoule-ban valóban ilyen vidám az élet és valóban ilyen elragadóak a derék falusi emberek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/06 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8641