KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/szeptember
• Létay Vera: Huszonkét év után...
• N. N.: Ön hogyan szerkesztené az új Filmvilágot?
• Zsugán István: A Nagy Motívum igézetében Beszélgetés Huszárik Zoltánnal a készülő Csontváry-filmről
• Fekete Sándor: Egy hajdani filmkritikus jegyzeteiből
• Szentmihályi Szabó Péter: Bérházi cirkusz A kedves szomszéd
• Faragó Vilmos: Hab habbal Mese habbal
• Matos Lajos: (Film)csillagok háborúja Csillagok háborúja
• Szász Imre: Buffalo Bill Buffalo Bill és az indiánok
• Presser Gábor: Amerikai meghatódás Az utolsó valcer
• Lisztov Viktor: Történelem a kamerák előtt 60 éves az államosított szovjet filmgyártás
• Lenin Vlagyimir Iljics: Rendelet... 60 éves az államosított szovjet filmgyártás
• Lunacsarszkij A. V.: Az állami filmgyártás feladatai Szovjet-Oroszországban 60 éves az államosított szovjet filmgyártás
• András László: „A nagy bolond” Luis Buñuelről
• Bikácsy Gergely: Az álmok büntető-expedíciója Beszélgetés Weöres Sándorral és Károlyi Amyval Buñuelről
• N. N.: Luis Buñuel filmográfiája
• Sándor Pál: Akik a bőrüket viszik a vászonra Részletek egy soha le nem készülő színész-tanulmányból
• Bajor Nagy Ernő: Mozinézőben Budapest peremén
FESZTIVÁL
• Osztovics Ágnes: Moszkva, 1979
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A leprás nő
• Bende Monika: Dráma a tengerparton
• Csala Károly: Két anya
• Csala Károly: Pirkadat
• Kulcsár Mária: Iskolai valcer
• Saár Krisztina: Won-Ton-Ton, Hollywood megmentője
• Iván Gábor: Júlia
• Loránd Gábor: ... és újra szerelem
• Bársony Éva: Alkalom szüli a tolvajt
• Székely Gabriella: A kívánság fája
TELEVÍZÓ
• Nemes Nagy Ágnes: Jókai Móric bánata
• Csala Károly: „Mindegy, ki fog lőni a trónörökösre” Suksin-évforduló
• Ancsel Éva: Kishitűség és nagyhitűség
• N. N.: Mutatóujj
• Ungvári Tamás: Kojak, Columbo és társai
KÖNYV
• Nemeskürty István: A magyar film egy kanadai szemével
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Nagy Kommunista Bankrablás

Barotányi Zoltán

 

A román Alexandru Solomon dokumentumfilmjének címe ezúttal tökéletesen árulkodó – a 75 perces alkotás beszámol Románia végtelennek tűnő sztálinista-totalitárius történelmének egyik legrejtélyesebb epizódjáról, a Román Nemzeti Bank pénzszállító autójának kirablásáról, az azt követő nyomozásról, a perről, no meg a megtorlásról. Mindehhez a szokott dokumentumfilmes eszközökön túl rendelkezésére áll egy igencsak konkrét történeti emlék: a Rekonstrukció című korabeli propagandafilm, amit a legfelsőbb pártvezetés instrukciójára, intenzív szekus kontroll mellett vettek fel – a vádlottak lelkes közreműködésével, akiknek ezért cserébe büntetésük enyhítését ígérték, amiből persze egy szót sem tartottak be (ahogy az a kirakatperek történetéből oly ismerős). Az alkotók kérdése mindenekelőtt az, hogy lehetséges-e az igazság kiderítése egy olyan közegben, ahol ennek a fogalomnak nincs is értelme. Még a sztálinista alapon klónozott kelet-európai bábállamok között is létezett egy abszurditási hierarchia – ebben alighanem Románia állt az élen, elvégre az életben maradt szemtanúk, szekusok és filmesek vallomásaiból olyan világ képe rajzolódik ki, ami még a Rákosi-kor társadalom- és politikatörténetének (továbbá az erre épülő folklórnak) ismeretében is meghökkenti a nézőt. Solomon-ék pontosan teszik fel a kérdést: mit is kezdhetett volna néhány magánember több millió lejjel – abban az időben, amikor a pénzt egyáltalán nem lehetett semmire elkölteni – pláne az azonnali lebukás veszélye nélkül. És végül kirajzolódik a vizsgálati koncepció, amelynek tökéletesen megfelel az összeszedett vádlottak szociológiai pozíciója: valamennyien zsidó származású, értelmiségi hátterű (alkalmanként ex-csekista) párttagok, akik úgymond cionista szervezkedésre használták volna a pénzt – ezt is ismerjük: akkoriban éppen a román párt zsidótlanítása (és magyar-mentesítése) volt soron. S ezzel szemben ott áll a csak zártkörű vetítésen bemutatott Rekonstrukció című ávós akciófilm, amelyben a vádlottak mindenféle ideológiai háttér nélküli lumpenek és paraziták. A vádlottak rég halottak, mi pedig csak az elénk tárt verziók egyforma hamisságát érzékeljük – s ezt talán a film legfőbb erényeként is felfoghatjuk – miközben abban a tekintetben is teljes bizonytalanságban maradunk, hogy egyáltalán megtörtént-e a legendás rablás vagy sem.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/02 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8528