KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/szeptember
• Létay Vera: Huszonkét év után...
• N. N.: Ön hogyan szerkesztené az új Filmvilágot?
• Zsugán István: A Nagy Motívum igézetében Beszélgetés Huszárik Zoltánnal a készülő Csontváry-filmről
• Fekete Sándor: Egy hajdani filmkritikus jegyzeteiből
• Szentmihályi Szabó Péter: Bérházi cirkusz A kedves szomszéd
• Faragó Vilmos: Hab habbal Mese habbal
• Matos Lajos: (Film)csillagok háborúja Csillagok háborúja
• Szász Imre: Buffalo Bill Buffalo Bill és az indiánok
• Presser Gábor: Amerikai meghatódás Az utolsó valcer
• Lisztov Viktor: Történelem a kamerák előtt 60 éves az államosított szovjet filmgyártás
• Lenin Vlagyimir Iljics: Rendelet... 60 éves az államosított szovjet filmgyártás
• Lunacsarszkij A. V.: Az állami filmgyártás feladatai Szovjet-Oroszországban 60 éves az államosított szovjet filmgyártás
• András László: „A nagy bolond” Luis Buñuelről
• Bikácsy Gergely: Az álmok büntető-expedíciója Beszélgetés Weöres Sándorral és Károlyi Amyval Buñuelről
• N. N.: Luis Buñuel filmográfiája
• Sándor Pál: Akik a bőrüket viszik a vászonra Részletek egy soha le nem készülő színész-tanulmányból
• Bajor Nagy Ernő: Mozinézőben Budapest peremén
FESZTIVÁL
• Osztovics Ágnes: Moszkva, 1979
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A leprás nő
• Bende Monika: Dráma a tengerparton
• Csala Károly: Két anya
• Csala Károly: Pirkadat
• Kulcsár Mária: Iskolai valcer
• Saár Krisztina: Won-Ton-Ton, Hollywood megmentője
• Iván Gábor: Júlia
• Loránd Gábor: ... és újra szerelem
• Bársony Éva: Alkalom szüli a tolvajt
• Székely Gabriella: A kívánság fája
TELEVÍZÓ
• Nemes Nagy Ágnes: Jókai Móric bánata
• Csala Károly: „Mindegy, ki fog lőni a trónörökösre” Suksin-évforduló
• Ancsel Éva: Kishitűség és nagyhitűség
• N. N.: Mutatóujj
• Ungvári Tamás: Kojak, Columbo és társai
KÖNYV
• Nemeskürty István: A magyar film egy kanadai szemével
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

X-Men 2

Varró Attila

A szuperhős-képregények univerzumának kedvelt alaphelyzete, mikor az ősellenségek vállvetve szállnak szembe a közös fenyegetéssel; legutóbb a Penge 2. alkotói próbálták kihasználni kétségkívül kecsegtető lehetőségeit. Az X-Men második menetében Singer sikeresen sűríti két órába a kényes háromszög-modellhez szükséges komplex cselekményt, emellett ígéretes mutáns-karaktereket vezet be, sőt az első részben indított szálakat is továbbszövi. A műfajban eleddig példátlan tökéllyel megszerkesztett multiplex narratíva már önmagában elég az elismeréshez – a jól időzített humor és a hős-figurákat tovább árnyaló közjátékok mindössze dicséretes extrák, mint Batmobilban az oldalszigony. Ahol a folytatás sérül az alapfilmhez képest az csupán az atmoszférateremtés és bizony az akciójelenetek, ráadásul mindkét gyengének Farkas látja leginkább kárát: rideg fényű hómezők helyett sötét folyosókon osztja látványos csapásait, a végső küzdelem pedig, amit női megfelelőjével folytat, csupán szegényes felmelegítése Mystique-kel vívott párbajának. Remélhetőleg a harmadik részben nem saját gonosz énjével kerül szembe, mert az már Supermannél sem jött be – bár egy simára borotvált, álnok Hugh Jackman, Armani-öltönyből kibukkanó fémkarmokkal talán nem is lenne olyan elvetélt ötlet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/06 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2350