KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/szeptember
• Létay Vera: Huszonkét év után...
• N. N.: Ön hogyan szerkesztené az új Filmvilágot?
• Zsugán István: A Nagy Motívum igézetében Beszélgetés Huszárik Zoltánnal a készülő Csontváry-filmről
• Fekete Sándor: Egy hajdani filmkritikus jegyzeteiből
• Szentmihályi Szabó Péter: Bérházi cirkusz A kedves szomszéd
• Faragó Vilmos: Hab habbal Mese habbal
• Matos Lajos: (Film)csillagok háborúja Csillagok háborúja
• Szász Imre: Buffalo Bill Buffalo Bill és az indiánok
• Presser Gábor: Amerikai meghatódás Az utolsó valcer
• Lisztov Viktor: Történelem a kamerák előtt 60 éves az államosított szovjet filmgyártás
• Lenin Vlagyimir Iljics: Rendelet... 60 éves az államosított szovjet filmgyártás
• Lunacsarszkij A. V.: Az állami filmgyártás feladatai Szovjet-Oroszországban 60 éves az államosított szovjet filmgyártás
• András László: „A nagy bolond” Luis Buñuelről
• Bikácsy Gergely: Az álmok büntető-expedíciója Beszélgetés Weöres Sándorral és Károlyi Amyval Buñuelről
• N. N.: Luis Buñuel filmográfiája
• Sándor Pál: Akik a bőrüket viszik a vászonra Részletek egy soha le nem készülő színész-tanulmányból
• Bajor Nagy Ernő: Mozinézőben Budapest peremén
FESZTIVÁL
• Osztovics Ágnes: Moszkva, 1979
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A leprás nő
• Bende Monika: Dráma a tengerparton
• Csala Károly: Két anya
• Csala Károly: Pirkadat
• Kulcsár Mária: Iskolai valcer
• Saár Krisztina: Won-Ton-Ton, Hollywood megmentője
• Iván Gábor: Júlia
• Loránd Gábor: ... és újra szerelem
• Bársony Éva: Alkalom szüli a tolvajt
• Székely Gabriella: A kívánság fája
TELEVÍZÓ
• Nemes Nagy Ágnes: Jókai Móric bánata
• Csala Károly: „Mindegy, ki fog lőni a trónörökösre” Suksin-évforduló
• Ancsel Éva: Kishitűség és nagyhitűség
• N. N.: Mutatóujj
• Ungvári Tamás: Kojak, Columbo és társai
KÖNYV
• Nemeskürty István: A magyar film egy kanadai szemével
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Milliárdos fiúk klubja

Jankovics Márton

Billionaires Boys Club – amerikai, 2017. Rendezte: James Cox. Írta: Captain Mauzner. Kép: James M. Muro. Zene: Joel J. Richard. Szereplők: Ansel Elgort (Joe), Kevin Spacey (Levin), Taron Egerton (Dean), Emma Roberts (Sydney), Jeremy Irvine (Kyle). Gyártó: Armory Films / Elevated Films. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 108 perc.

 

Egy film, amiből nem sikerült Kevin Spacey-t kiradírozni, így fatális áldozatául esett a színész tavaly kirobbant zaklatási botránysorozatának. A Billionaire Boys Clubot fű alatt, marketingkampány nélkül mutatták be a nyáron, és alig több mint 600 ezer dollárt hozott be az amerikai mozikban. A jó hír az, hogy nem egy remekmű süllyedt el méltatlanul a #Metoo-mozgalom hullámai közt, hanem egy középszerű, teljesen feledhető tanmese a kapzsiság veszélyeiről, ami – főhőséhez hasonlóan – sokkal többnek próbál tűnni, mint amennyire futja a képességeiből.

James Cox író-rendező a mai napig börtönben ülő John Hunt történetét dolgozta föl, aki a 80-as években adta ki magát üzleti zseninek, hogy gazdag kaliforniai fiatalokat behülyítve építsen piramisjátékot – ám a rozoga konstrukció hamar a fejére dőlt, és még két gyilkosságba is torkollt az ügy. A Billionaie Boys Club mintha a Wall Street farkasa nyomdokain próbálna járni, de túl klisés, jellegtelen és unalmas, hogy felvegye Scorsese tőzsdefilmjének eszelős ritmusát, és akár egy pillanatra is átragassza a nézőre az eszelős luxus igézetét. Cox sem a gyors felemelkedést, sem a menetrendszerűen érkező bukást nem képes átélhetően bemutatni, inkább csak enerváltan illusztrálja az eseményeket, míg narrátorával mindig kimondatja a nyilvánvalót, nehogy teljesen elveszítsük a kapcsolatot a cselekménnyel. Egyedül a főszereplőinket megforgató idősebb svindler, Ron Levin figurája emelkedik ki a kétdimenziós mezőnyből, de az is csak Spacey alakítása miatt, akiről régóta tudjuk, hogy álmából felébresztve is bármikor eljátszik egy manipulatív, de minden ízében elegáns szemétládát. Megmenteni persze ő sem tudja a filmet az érdektelenségtől, de – ahogy egy igazi szélhámoshoz illik – egy pillanatra legalább elhiteti, hogy talán kisülhet belőle valami.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/12 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13923