KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/szeptember
• Létay Vera: Huszonkét év után...
• N. N.: Ön hogyan szerkesztené az új Filmvilágot?
• Zsugán István: A Nagy Motívum igézetében Beszélgetés Huszárik Zoltánnal a készülő Csontváry-filmről
• Fekete Sándor: Egy hajdani filmkritikus jegyzeteiből
• Szentmihályi Szabó Péter: Bérházi cirkusz A kedves szomszéd
• Faragó Vilmos: Hab habbal Mese habbal
• Matos Lajos: (Film)csillagok háborúja Csillagok háborúja
• Szász Imre: Buffalo Bill Buffalo Bill és az indiánok
• Presser Gábor: Amerikai meghatódás Az utolsó valcer
• Lisztov Viktor: Történelem a kamerák előtt 60 éves az államosított szovjet filmgyártás
• Lenin Vlagyimir Iljics: Rendelet... 60 éves az államosított szovjet filmgyártás
• Lunacsarszkij A. V.: Az állami filmgyártás feladatai Szovjet-Oroszországban 60 éves az államosított szovjet filmgyártás
• András László: „A nagy bolond” Luis Buñuelről
• Bikácsy Gergely: Az álmok büntető-expedíciója Beszélgetés Weöres Sándorral és Károlyi Amyval Buñuelről
• N. N.: Luis Buñuel filmográfiája
• Sándor Pál: Akik a bőrüket viszik a vászonra Részletek egy soha le nem készülő színész-tanulmányból
• Bajor Nagy Ernő: Mozinézőben Budapest peremén
FESZTIVÁL
• Osztovics Ágnes: Moszkva, 1979
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A leprás nő
• Bende Monika: Dráma a tengerparton
• Csala Károly: Két anya
• Csala Károly: Pirkadat
• Kulcsár Mária: Iskolai valcer
• Saár Krisztina: Won-Ton-Ton, Hollywood megmentője
• Iván Gábor: Júlia
• Loránd Gábor: ... és újra szerelem
• Bársony Éva: Alkalom szüli a tolvajt
• Székely Gabriella: A kívánság fája
TELEVÍZÓ
• Nemes Nagy Ágnes: Jókai Móric bánata
• Csala Károly: „Mindegy, ki fog lőni a trónörökösre” Suksin-évforduló
• Ancsel Éva: Kishitűség és nagyhitűség
• N. N.: Mutatóujj
• Ungvári Tamás: Kojak, Columbo és társai
KÖNYV
• Nemeskürty István: A magyar film egy kanadai szemével
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Egy erkölcsös éjszaka

Schubert Gusztáv

Magyar, 1977. Rendezte: Makk Károly. Szereplők: Psota Irén, Makay Margit, Cserhalmi György. 95 perc. Forgalmazó: MANDA.

 

Hunyady Sándor finom mívű, kevés szóval is sokat mondó, csendes iróniával átszőtt novellája, A vöröslámpás ház nem véletlenül ihlette meg a forgatás idején az ötvenen épp túllépett Makk Károlyt. E nagyszerű filmes stílusa és világlátása sokban hasonlít a magyar próza máig nem eléggé becsült mesterének művészetére. Mindketten a jellemrajz mesterei, a léleknek szerencsére nem annyira mérnökei, mint inkább impresszionistái, bölcs humorral kerülik a szigorú ítélkezést, távol áll tőlük, hogy morális fölénnyel nézzenek esendő főhőseikre. Pedig a történet nagyon is provokálja az erkölcsi prédikációt, hősei prostituáltak meg egy léha egyetemista, aki lustaságból egyszer csak ott ragad az olcsó kosztot-kvártélyt és kéjeket kínáló kuplerájban: a mihaszna Kelepei „belefekszik, mint ökör a pocsolyába”. A paradicsomi állapot azonban nem tart örökké: a „doktor úr” mamája egyszer csak betoppan „a Búza ucca kettőbe”, a műintézmény valódi rendeltetéséről mit sem sejtő puritán öreg hölgy látogatása felbolydítja a piroslámpás ház szokott életritmusát. Az energikus és jószívű madám (Psota Irén tökéletes átlényegülése sokadszor újranézve is nagy élmény) a botrányt kerülendő, azonnal nekiáll megszervezni a színjátékot, a nyilvánosháznak szempillantás alatt szolid leányneveldévé kell átlényegülnie, legalábbis annyi időre, ameddig elő nem kerítik a lump Kelepeit, hogy elvigye onnan a mamáját.

A kegyes hazugság, amely Makk előző két remekművének is alapeleme volt, most újfent ironikusan egymásban tükrözteti a nagy- és a kisvilágot. És mint a Szerelemben és a Macskajátékban, most is kiderül, nem a kisember kényszerű önáltatása, hanem a társadalom életidegen és álszent rendje a világbotrány. Hunyady novellájában mindössze néhány felszikrázó mondat világít be a boldog békeidő kulisszái mögötti sötétbe, Makk (Örkénnyel és Bacsóval közösen) az anekdotikusan rövid történetbe a kisvárosi politikai és gazdasági „elit” korruptságát és bunkóságát is belefilmezi. A bordélyház ebben a fénytörésben ugyan már jóval kevésbé tűnik idillinek, mégis az egyetlen élhető hely az össztársadalmi hipokrízisben. A tisztességtudó utcalányok legalább egyetlen egy erkölcsös éjszakára magukévá tudják tenni a polgári világ értékrendjét, a köztiszteletben álló, valójában semmirekellő potentátok (parlamenti képviselő, városparancsnok és más beképzelt uracsok) erre legfeljebb egy udvarias kézcsók erejéig képesek. A lelepleződés és a botrány végül elmarad, a Madame szalonja és tükrei romokban, a Mama pedig hazavonatozik szürke falusi magányába. Már azt se tudjuk, sírjunk vagy nevessünk rajtuk.

Extra: Az ünnepi MANDA-lemez szerkesztője, Fazekas Eszter egészestés extrával egészíthette ki a 90 éves Mestert köszöntő DVD-t. Makk Károly nagy örömünkre személyesen lábjegyzeteli az Egy erkölcsös éjszaka 95 percét. Szellemi frissessége teljében válaszol Gelencsér Gábor filmtörténész inspiráló kérdéseire, majd’ negyven év múltán is precízen felidézve a film forgatásának körülményeit és műhelytitkait. Különös tekintettel Tóth Janó a Szerelem és a Macskajáték erényeit folytató operatőri teljesítményére.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/01 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12557