KEZDŐLAP KERESÉS LAPOZÓ FÓRUM LINKTÁR KAPCSOLAT IMPRESSZUM
 

GYORSKERESÉS:

  >>Bejelentkezés

RÉSZLETES KERESÉS

LAPOZÓ

HÍREK
ELŐFIZETÉS
GYIK/FAQ
ARCHÍVUM
FRISS SZÁM

BLOG

 








 P a r t n e r e i n k : 





 T á m o g a t ó k : 

NKA

Üdvözöljük a Filmvilág honlapján!

Friss számunkból – 2020/06
MAGYAR MŰHELY
Soós Tamás Dénes: „A mozikkal együtt sírunk, együtt nevetünk”. Körinterjú a forgalmazás jövőjéről
P. Szabó Dénes: A viszály magvai Jancsó-filmek a rendszerváltásról – 2. rész
Báron György: Kortársunk, Voltaire. Kreif Zsuzsanna: Candide
Morsányi Bernadett: Idő van. Beszélgetés Hajdu Szabolccsal
Stőhr Lóránt: Harcmodor hidegháborúban. Hajdu Szabolcs: Békeidő

ÚJ RAJ
Teszár Dávid: Családban marad. Hirokazu Kore-eda

A ZSÁNER MESTEREI
Varga Zoltán: Sóhajok és sikolyok. Dario Argento-portré – 2. rész
Nemes Z. Márió: A lehetetlen film filozófiája. Lichter Péter – Máté Bori: A horror filozófiája

KÉPREGÉNYLEGENDÁK
Varró Attila: Barbárok a tudatküszöbön Richard Corben: Neverwhere

Baski Sándor: Pszichedelikus mélyfúrások Duncan Trussell – Pendleton Ward: Az éjféli evangélium

LATIN PANORÁMA
Lénárt András: A Disney-küldetés. Amerika-közi filmpolitika 1930-45
Barkóczi Janka: Távoli hangok. Kleber Mendonça Filho és az új brazil film
Pedro Almodóvar: Síkváltások. Karanténnapló

NÉMET PANTEON
Schreiber András: A lefejezett próféta. Friedrich Wilhelm Murnau
Martin Ferenc: Tájba vetített érzelmek. Friedrich Wilhelm Murnau

KÖNYV
Kránicz Bence: Jelmezes rajongók. Dr. Kárpáti György szerk.: A képregényfilm

VIDEÓJÁTÉK
Herpai Gergely: Apokalipszis itt és most? Világjárvány a videójátékokban

TELEVÍZIÓ
Kránicz Bence: A történelemnek nincs vége. Howard Gordon és Alex Ganda: Homeland
Pernecker Dávid: A szex és a város. Friedrich Wilhelm Murnau
Kovács Gellért: A szex és a város. Friedrich Wilhelm Murnau
Rejtett kincsek HBO eredeti játékfilmek.

STREAMLINE-MOZI

DVD

PAPÍRMOZI




Egy szám ára csak 490 Ft!
Előfizetéssel csak 395 Ft!




Cikkajánló
Simó György: A szikla (1996/08)

Kevés gátlás várható olyan filmesektől, akik ilyen címmel indítják szomorú útjára történetüket. A mű nem is okoz csalódást: kilencvenperces rövid élete alatt minden felrobban benne, ami csak felrobbanhat, beleértve Alcatraz műemlékfellegű szigetét is. Szolid, másodvonalbeli akciómozihoz illően lopnak össze mindenféle motívumokat, van benne végtelen hosszú lövöldözés és direktben a szívbe küldött injekció à la Ponyvaregény, lassítás és lövés előtt résnyire húzott szem à la hongkongiak, lángtenger elől a tengerbemenekülés à la van Damme és mások, hogy csak a leggyakoribbakat említsük. Az alaptörténet jól ismert: vegyifegyverekkel kielégítően ellátott zsoldoscsapat keríti hatalmába Alcatraz szigetét, vele a legendás börtönt és az épp ott üdülő turistákat. Érdekes vonás, hogy vezetőjük, egy élvonalbeli tábornok és többszörös hős (Vietnam, Korea, Öböl-háború) kifejezetten szimpatikus a forgatókönyv íróinak, s a filmbeli elnök is meleg szavakkal emlékezik meg arról, milyen tragikus, hogy igazságérzete ebbe a kalandba sodorta ezt a remek katonát. A kiváló ember azért szállta meg a szigetet, hogy az Öböl-háborúban végkielégítést nem kapott társainak kizsarolja a jogos pénzt. A vegyibombát igazán nem is akarja ledobni, és csak nagy lelki tusák árán képes lemészároltatni a rátörő FBI kommandó színe-javát. Mentségére legyen mondva, azok ettől boldognak látszanak: az ilyen nintendo-filmekben két elkötelezett patrióta puskabubus szembenállása jelenti az amerikai hazafisággal járó morális dilemmák csúcsát. A főszereplők mégsem ők, hanem a terroristákat megfékező, egyre színtelenebb Nicholas Cage (ál-rinyás, ál-gyáva vegyifegyverszakértő) és társa, Sean Connery, aki ma már csak olyan szerepeket vállal el, melyekben csont nélkül kidomborodhatnak jellemének túlvilági eredetű vonásai. Ezúttal az ügynöke elnézett egy apró részletet a szövegkönyvben: az isteni Sean ugyan Arisztotelészt idéz, szabadulóművész és szuperügynök, ám egy félmondat szerint, J. Edgar Hoover-nek, az FBI közel negyven éven át uralkodó igazgatójának egykori jobbkezét alakítja, akit az FBI későbbi igazgatója életfogytig börtönbe zárva próbál eltüntetni a világ elől. Különleges értékét az adja, hogy mikrofilmen őrzi Hoover összes titkát. Noha a film várhatóan nem kerül majd be a NAT ajánlott anyagai közé, azt azért érdemes pontosítani: Hoover valószínűleg a világ legundorítóbb amerikaija volt, a valóságban jobbkezét Clyde Tolsonnak hívták, aki egy szarházi bérenc volt, és egy kinőtt James Bond. Egyszersmind az amúgy homofób Hoover élettársa is néhány évtizeden át. Tartok tőle, ha ezt 007 Connery tudta volna, visszaadta volna az amúgy nekivalóan sablonos szerepet....

[tovább...]

 
Cikkek kommentjei
Szerző, cím, évfolyamlegfrissebb 
1. Melocco Miklós: Képhalmaz 1979/10 (1 komment)2020-02-08 19:50
2. Gelencsér Gábor: Psyché 2017/09 (1 komment)2019-01-08 23:46
3. Báron György: Poppy és Scottie autóba ül 2008/12 (1 komment)2018-08-31 11:01
4. Schubert Gusztáv: Mizz Bronti segít 1998/10 (1 komment)2018-07-15 20:09
5. Kelecsényi László: És akkor a Psota… 2016/05 (1 komment)2018-04-29 22:40