Ha valamelyik filmről, alkotóról szeretne híreket megtudni, kritikákat olvasni, rajongók mindenre kiterjedő fotóalbumát nézegetni, forgalmazók és filmgyártóti reklámanyagát lapozgatni vagy vicces játékában részt venni, akkor a legegyszerűbb, ha internet-kereső oldalakon kezdi a kutatást. Ezek a kereső oldalak, melyek nem külön szoftverek, hanem részei a Hálózatnak, non-stop figyelik a lehető legtöbb ottlapot – ez a szó egy elektronikus, szöveggel, rajzzal fotóval díszített színes magazinoldalt jelent –, hogy a beírt kereső szót hány darabon találják rajta. (http://www.altavista.digital.com vagy http://www.yahoo.com) A választ másodperceken belül megkapjuk. Ilyenkor kis szünet következik, mert elképesztő belegondolni, hogy a James Dean címszóra vajon hogyan lehetséges kétszázezer találat, de a tapasztaltabbak már nem törődnek ilyen aprósággal, rohannak tovább az információszerzés titokzatos és mámoros hevével. Godard és Bergman csak két-kétezerrel dicsekedhet, míg Zsigmond Vilmos például ezer találatot kap. Innen egyszerűen elérhetünk a kiválasztott témához hiszen a keresők lényege éppen az, hogy egyenes összeköttetést teremtenek....