KEZDŐLAP KERESÉS LAPOZÓ FÓRUM LINKTÁR KAPCSOLAT IMPRESSZUM
 

GYORSKERESÉS:

  >>Bejelentkezés

RÉSZLETES KERESÉS

LAPOZÓ

HÍREK
ELŐFIZETÉS
GYIK/FAQ
ARCHÍVUM
FRISS SZÁM

BLOG

 








 P a r t n e r e i n k : 





 T á m o g a t ó k : 

NKA

Üdvözöljük a Filmvilág honlapján!

Friss számunkból – 2019/01

FRANCIA ÁRNYAK
Ádám Péter: A dicsőség páriái. Francia indokínai háború
Bayer Antal: Balmorál nyugaton, keleten. Pierre Christin – Enki Bilal: Fekete Rend; Vadászkaland
Fekete Tamás: Férfiak a Purgatóriumban. Francia börtönfilmek
Varró Attila: Vidocq visszatér. Jean-François Richet: Párizs császára

ANIMÁLT VILÁG
Varga Zoltán: Szétmállott babaházak. Jan Švankmajer-portré – 2. rész
Herczeg Zsófia: Történetek az elrajzolt világból. Anilogue
Lovas Anna: Két világ. Mamoru Hosoda: Mirai – Lány a jövőből

MAGYAR MŰHELY
Kovács Ágnes:A gammagörbe alja. Beszélgetés Sára Sándorral
Morsányi Bernadett: Álmok múlt időben. Sára Sándor: Dear India; Transzibériai álom
Soós Tamás Dénes: „Néha úgy érzem, átok ül rajtam”. Beszélgetés Pálfi Györggyel
Szíjártó Imre: Kisebbségek találkozásai. Győri Zsolt – Kalmár György: Nemek és etnikumok terei a magyar filmben

ÚJ RAJ
Gyenge Zsolt: Megrendezett történelem Radu Jude-portré

FILM/TÉVÉ/REMAKE
Varró Attila: Vérfrissítés. Brit sorozat, amerikai film
Huber Zoltán: Az illúzió mesterei. Park Chan-wook: Kettős szerepben
Pethő Réka: Formálódó kísértetek. Mike Flanagan: A Hill House szelleme

FESZTIVÁL
Pörös Géza: Érzelmek, szenvedélyek, történelem. Gdynia
Klacsán Csaba: A dolgok állása. Verzió
Baski Sándor: Csontzene vastapssal. Sitges

KRITIKA
Baski Sándor: Vérré válik. Hirokazu Koreeda: Bolti tolvajok
Teszár Dávid: Drogfolklór. Ciro Guerra – Cristina Gallego: Az átkelés madarai
Barkóczi Janka: Válaszúton. Ashgar Farhadi: Mindenki tudja
Vajda Judit: Megcsalás meg ámítás. Goda Krisztina: BÚÉK
Varró Attila: Minden mozog. Christian Rivers: Ragadozó városok

STREAMLINE MOZI
Benke Attila: Nem éneklő cowboynak való vidék (Ethan és Joel Coen: Buster Scruggs balladája)

MOZI

DVD

PAPÍRMOZI




Egy szám ára csak 490 Ft!
Előfizetéssel csak 395 Ft!




Cikkajánló
Kovács András Bálint: Az elfeledett nevetés (1995/01)

A némafilm-művészetből a legtöbben ma már jobbára csak a burleszkre és a vígjátékra emlékeznek, és ha a mozinéző egyáltalán szívesen néz ma némafilmet, az nem Griffith, nem Murnau, de még nem is Eizenstein lesz, hanem Chaplin, Keaton, valamint Laurel és Hardy. Milyen volt hát az átlag vígjáték, az átlag burleszk, a nagy habostorta, amiből mára már csak a hab maradt?

Első látásra nem sok meglepetés éri a nézőt: a tízes-húszas évek átlag vígjátéka átlagos volt. Ugyanazok a klisék, gesztusok, eszközök, mint a nagyoknál, csak ötlettelenebbül, mechanikusabban, igénytelenebb kivitelben, pszichológiai mélység nélkül. De épp azért jó időről-időre belenézni egy kor átlagtermésébe, hogy megtanuljuk értékelni a kiemelkedőt. Ha már unnánk Chaplint, nézzük csak meg Harry Mann vagy Ray Hughes tízes évekbeli Chaplin-imitációit! A Charlie-figurát többen is megpróbálták utánozni már pár évvel Chaplin gyors sikerei után. Az alak külsőleg tökéletes, még a mozgása is megtévesztésig hasonló, de a gegekben mindkét utánzatból hiányzik Chaplin könnyeden kecses akrobatikája, és főleg a végtelenül bonyolult gegsorozatok architektúrája. Míg Chaplinnél (és minden nagy komikusnál) a gegek egymásraépülésében a variáció és a fokozás egyszerre érvényesül, a kisebb kaliberű mesterek egy akciósorozatban hamar ismétlésbe bocsátkoznak, ez teszi lapossá műveiket. A nagymester onnan ismerszik meg, hogy egy szituációt addig csűr, csavar, amíg az utolsó lehetőséget is kifacsarta belőle, a kismester viszont minden szituációban ugyanazt a néhány ötletet süti el. Azt persze már meg sem kell említeni, hogy az igazán nagyoknál a gegekből mindig felépül egy személyiség is, a kisebbek vagy az utánzók idáig sosem jutnak el. Egy-egy jó ötlet vagy ötletsorozat azért ezekben a filmekben is található. Bármelyik nagy megirigyelhette volna például Hal Yates 1928-as, A két sóher (A Pair of Tights) című húszperces filmjében a frenetikus fagylaltos jelenetet. Két sóher alak nem akar sok pénzt költeni a nőkre, ezért inkább fagylaltozni viszik őket ebéd helyett. Autóval érkeznek a fagylaltos elé, az egyik lány kiszáll, hogy hozzon négy fagylaltot, amíg a többiek kint várakoznak. Itt egy parádés gegsorozat kezdődik, melynek során minden elképzelhető dolog megtörténik, ami megakadályozhatja, hogy a lány a négy fagylalttal eljusson az üzlettől az autóig. Pontosan látszik ezen a jeleneten, mit jelent a variáció és a fokozás kettőse a burleszkben. Az egész, majd tíz perces rész egyetlen szituációnak – a lány az ajtóban elejti a négy fagylaltot és visszamegy, hogy vegyen még egy kört – a sokszoros ismétlése. A helyzetbe azonban mindig újabb és újabb elemek kerülnek bele – az első alkalommal csak a lengőajtó üti hátba a lányt, aztán megjelenik egy másik vásárló is, aztán egy kutya stb. – és ezek egyre bonyolultabb akadályrendszert építenek föl, míg végül már ott az egész utca, a felső lakó és a rendőr, aki kergeti a közben tilosban várakozó társakat. Egyetlen motívumból a gegeknek egész szimfóniája kerekedik ki, miközben még mindig ugyanannál a szituációnál tartunk....

[tovább...]

 
Cikkek kommentjei
Szerző, cím, évfolyamlegfrissebb 
1. Gelencsér Gábor: Psyché 2017/09 (1 komment)2019-01-08 23:46
2. Báron György: Poppy és Scottie autóba ül 2008/12 (1 komment)2018-08-31 11:01
3. Schubert Gusztáv: Mizz Bronti segít 1998/10 (1 komment)2018-07-15 20:09
4. Kelecsényi László: És akkor a Psota… 2016/05 (1 komment)2018-04-29 22:40
5. Kránicz Bence: Búcsú a férfiaktól 2017/09 (1 komment)2018-04-02 11:10